Az eddig feldolgozott könyvek - olvasói véleményekkel, gondolatokkal

1. év 2006/2007. tanév

Paulo Coelho:
Az alkimista
Életünkben az a legfontosabb, hogy egy napon megvalósítsuk álmainkat, és ehhez át kell élnünk Személyes Történetünket. Közben sok mindent kell kiállnunk, de a jelek segítenek, ha a szívünkre hallgatunk.” (Szőke Kitti - 11. évfolyam)

„Az igazi kincset akkor találjuk meg az életben, ha a szívünkre hallgatunk.” (Nagy Zsanett - 11. évfolyam)

„Mindenkinek van Személyes Története, de nem mindenki meri megvalósítani.” (Bereczki Nelli - 11. évfolyam)

"...a könyv az egyszerű embereknek erőt ad, hogy véghez vigyék legmerészebb álmaikat, mert ha igazán hisznek benne, a szerencse melléjük áll. Lehet, hogy nem a cél fontos az életünkben, hanem maga az út, amit közben megteszünk." (Tömöri Barbara - 11. évfolyam)


Charlotte Brontë:
Jane Eyre
„Ez a regény azon kívül, hogy lebilincselően izgalmas, rávilágít az igazán fontos dolgokra. Rámutat arra, hogy az igazi értékek a felszín alatt lakoznak, és hogy az igazi szépség nem feltétlenül egy szép arcban rejlik…” (Nedró Zsuzsanna - 7. évfolyam)

„Természetesen Charlotte Brontë Jane Eyre című regényét korábban is olvastam és filmfeldolgozását is láttam, de csak annyira emlékeztem belőle, hogy szép, megható szerelmi történet. Mielőtt elkezdtem a feladatlapokat összeállítani, újra elolvastam. Nemcsak arról győződtem meg, hogy az 1847-ben megjelent regénynek napjainkban is mindenki számára érvényes üzenete van - őszinteségre, méltóságra, önmagunk és mások egyéniségének megalkuvást nem ismerő tiszteletére tanít -, hanem arra is, hogy a címszereplő nevelőnőben és bennem vannak közös vonások. Mellbevágó volt, amikor azt olvastam: „Én nem ismerem a középutakat, sohasem ismertem. Valahányszor kemény egyéniséggel hozott össze a sors, olyanokkal, akiknek természete homlokegyenest ellenkezett az én természetemmel, csak két véglet jöhetett számításba: az alázatos, feltétlen megadás vagy a nyílt lázadás. Mindaddig gyakoroltam az elsőt, amíg bírtam- azután pillanat alatt robbantam, néha vulkánszerű kitöréssel sodródva bele az utóbbiba..” Először nem tudtam, hogy ezek a sorok Jane Eyre-ről vagy rólam szólnak –e valójában. Aztán rájöttem, hogy mindkettőnkről, s arra is rádöbbentem, hogy nagyon igazak Paul Ricoeur szavai: „Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat, az olvasó a jelentést.” (Kluka Hajnalka - magyartanár)

„Egy mű akkor jó, ha mindenkinek üzen, jelent valamit, ha a szereplők valamelyikével azonosulni tud, vagy valamelyik barátját, ismerősét, rokonát fedezi fel benne. Ehhez a szerzőnek rendkívül színes, gazdag világot kell teremteni, szerethető vagy gyűlölhető alakokkal. Charlotte Brontë könyvében mindezt megtaláljuk. Ajánlom mindenkinek, ismerkedjen meg ezzel az írónőjéről is sokat eláruló, letehetetlen könyvvel!” (Kluka Hajnalka - magyartanár)


Rejtő Jenő:
A tizennégy karátos autó
"Olvasd el ezt a történetet, mely tele van fordulatokkal, váratlan eseményekkel, furcsa karakterekkel és meghökkentő párbeszédekkel. Nem számít, hány éves vagy, szerintem élvezni fogod!" (Pesti Viktória - 12. évfolyam)

"Rejtő Jenő eme regényét nagy mulasztás legalább egyszer nem kézbe venni. ... Elszórakozhatunk remek történetvezetésén, melyet a képtelen párbeszédek tesznek felülmúlhatatlanná. A könyvben nincsenek unalmas karakterek, ez pedig alapvető biztosítéka az elképesztő, olykor leírhatatlanul szellemes szituációknak." (Rácz Zoltán - 11. évfolyam)

„Rejtőre jellemzően sajátos humorú könyv. Néha kicsit groteszk. Szeretnivalóan dilis szereplőket sorakoztat fel.” (Csige Eszter – 12. évfolyam)

„Könnyű, szórakoztató olvasmány, érdekes fordulatokkal. Megtudhatod, hogyan segít egy gazdag, fiatal szerencselovag egy szegény rászorulón, és így élete is hogyan nyer értelmet. A könyvet meleg szeretettel ajánlom mindenkinek, mert aki kezébe veszi, nehezen tudja letenni.” (Nagyfejeő Éva – 12. évfolyam)


Szabó Magda:
Für Elise
Szabó Magda utolsó regénye, a Für Elise olyan volt számomra, mint egy olvasztótégely, amiben összeállnak a mozaikdarabkák. Az írónő a saját életéről mesél. A saját életéről, amely tele volt izgalmas emberekkel, mítoszokkal, hagyományokkal, vallással, hihetetlenül érdekessé téve a történetet.” (Somogyi Pálma - 12. évfolyam)

„Azok az értékek, amelyeket a könyv képvisel, számomra mind nagyon fontosak. Emlékszem, mennyire megdöbbentem a mondaton: „A sors nem pincér, nem vesz fel rendelést az életedre.”Mikor olvastam, nem tudtam eldönteni, hogy nevessek-e, hiszen annyira összetett. Rengeteg olyan rész volt, ahol csak ámultam, hogy milyen gyönyörűen is ír Szabó Magda; a szüleiről, Debrecenről, a szülővárosáról, az őt körülvevő dolgokról. Mesébe illően. Talán ez a kulcsszó. Mesés. Az a nyelvi gazdagság, amivel Szabó Magda hangot ad az érzéseknek, egyben hangulatot is teremt.” (Somogyi Pálma - 12. évfolyam)

“Nem mindig könnyű olvasni a sorait, hiszen szókincse rengeteg régi, manapság “elavult” vagy “műveltségi” szót tartalmaz. Ugyanakkor ez teszi olyan egyedivé és gyönyörűvé is. Ez még inkább felhívja a figyelmet egy nagyon fontos üzenetére a regénynek: a hagyomány megőrzésének fontosságára. Szabó Magda utolsó regénye is hordozza azt az üzenetet, amit az írónő egész életében mértékadónak és fontosnak tartott. Hűnek maradni ahhoz és nem elfelejteni azt, ami valaha is értéket képviselt. Nem elfelejteni azt, hogy kik voltunk, honnan jöttünk, és mi a miénk, mi az, amit őriznünk kell. Legyünk nyitottak úgy a múltra, mint a jelenre, hiszen e kettő együtt formálja egyéniségünket. Tudatában lenni kultúránknak és továbbadni azt nem kis feladat, de nagy érték, és segít embernek maradni. Szabó Magda ezt úgy tudta megvalósítani, hogy miközben debreceni és kálvinista gyökereiből építkezett, megőrizte a humanista szemlélet helytől és időtől független értékeit…” (Somogyi Pálma - 12. évfolyam)

Gondolok Rád, sokszor, sokszor…
A legelső dolog, ami eszembe jut Szabó Magda Für Elisé-ről, egy pisze orrú cica, amit a saját példányomba rajzolt az írónő, halála előtt nem sokkal. Majd meglátom a Dóczyt, a színes falakat, melyek élettől sugárzóak, a várost, amely körülveszi őket, és benne két kicsi lányt, akik összeragadtak a szívüknél. Szabó Magda önéletrajzi regénye káprázatosan festi le a Trianon utáni Debrecent, a korabeli szokásokat, a szigort, melyben jövendőbeli kisasszonyként nevelkedett az írónő fogadott testvérével, Cilivel. Kettejük élete szorosan összekapcsolódik, minden ponton egyezik a gyermekkoruk, éppen csak máshogy élik meg a történteket. Két teljesen különböző, bizonyos dolgokban egyenesen ellentétes személyiséget ismerünk meg nemcsak mindennapi életükben, de gondolataikban, érzéseikben is. Ami halálig összeköti őket, az a szeretet, az egymás iránti rajongás. Azt hiszem, ez a legfontosabb, ami egy ember gyermekkorában lehet: egy testvér, aki pajtás, ellenség, bizalmas, és mindenben társ mellettünk egy személyben. A tudat, hogy van, akivel bizonyos hangokra egyszerre dobban a szív, egy szóra egyszerre mozdul a kéz, aki tudja a titkokat. Aki ezt a társat nem kapja meg a szüleitől, az fogad magának, és könnyebb elviselni, hogy valaki túl szép, vagy túl okos ahhoz, hogy a többiek elfogadják. Az álom sajnos hamar összeomlik, Cili akkor hal meg, amikor elkezdene élni, azaz elkezdene élni Magda közelsége nélkül. Ezzel viszont Magdában is meghal valami. Hetven évvel később találkoztam én az írónővel. Ekkor tudtam meg, hogy a rajongás, a megismerni vágyás, ami gyerekkorában jellemezte, mégsem halt meg. Csillogó szemekkel nézett rám, és csak annyit mondott: „Rajzolok Neked egy cicát, jó?”, és már rajzolt is… Szabó Magda! Köszönöm, hogy emlékezhetek Rád! (Fehér Barbara - 12. évfolyam)

2. év 2007/2008. tanév

Tamási Áron:
Ábel Amerikában
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. ... Nincs tele a világ csodákkal. Aki a hazájától messze utazik el, annak ne csak szíve, hanem ereje is legyen." (Czifra Imre Dávid - 11. évfolyam)

"A kultúra nagyon eltérő mindenhol, és nehéz áttérni egyikről a másikra. Szeretteink nélkül nem lehetünk boldogok, mert hiányuk lehetetlenné teszi. Az otthon szó a biztonságot, a gyerekkort, nyugalmat jelenti, ami erőt ad feladataink elvégzéséhez. Akárhová megyünk, mindig vágyódunk otthonunkba, s keresni fogjuk a hazára emlékeztető dolgokat. Tanulni és utazni jó, de otthon lenni a világban csak egy helyen tudunk." (Somogyi Pálma - 12. évfolyam)

"...akármilyen szegény is valaki, ésszel, bátorsággal és becsülettel bármit el lehet érni." (Kurucz Ádám - 9. évfolyam)


Szabó Magda:
A macskák szerdája
"A mű alapján Csokonai a géniusz, aki saját hatókörén kívül nem lát, csak a versei érdeklik. Gyerekesen viselkedik, mikor a Kollégium létét veszélyezteti, és kicsit fennhéjázó Lengyellel, kigúnyolja versei miatt. Mindezek ellenére Csokonai szerethető, emberi vonásait is bemutatja a mű. " (Márton Zsófia - 11. évfolyam)

"A történetben döntések sorozatával találkozunk, és talán ha csak egy dolog másképp történt volna, akkor minden másképp alakul. Nem kellett volna kicsapni Csokonait. Ha nem nézi meg a kivégzést, ha nem vesz pár új könyvet, ha kifizeti a pénzt, ha rögtön Domokoshoz megy, ha nem megy a Csicsogóra, ha nem adja oda a verset Müllernek, vagy ha nem írja meg, minden másképp történt volna. Ha Müller nem éppen azt a verset választotta volna ki, ha nem lett volna kíváncsi Csokonai műveire, ha elment volna, még mielőtt Csokonai odaér, talán akkor a költő ott maradhatott volna a Kollégiumban. “ (Imre Dóra)

"Próbáljunk meg mindig úgy élni, hogy vigyázzunk azokra, akiket szeretünk, és az emberekre, hogy ne bántsunk meg másokat. Talán minden embert a döntéseiről ítélnek meg, ezért is kell vigyáznunk, hogy mit teszünk, hogyan döntünk. Hogy melyik az igazi, melyiket válasszam? Mikor lehetek győztes? Akkor, ha mindenkit eltaposok, aki az utamba kerül, csak hogy én érjek célba előbb? Ha nem érem el a célom, akkor majd meglesz rólam a vélemény? Akkor viselkedem helyesen, ha mindenkire tekintettel vagyok, alázatos vagyok, és ők döntenek helyettem? Talán mindenkinek mást jelent boldognak lenni. (Imre Dóra)

…. Bízzunk az isteni kegyelemben, hiszen ez mindenki számára megadatik. Csokonai, Domokos Lajos és a Kollégium sorsa is ezt példázza Szabó Magda művében, hiszen Domokos döntése nyomán a Kollégiumban zavartalanul folyhatott tovább az oktatás, s Csokonainak is lehetősége nyílt arra, hogy valahol máshol új életet kezdhessen." (Imre Dóra)


Böszörményi Gyula:
Gergő és az álomfogók
"A regény arra biztat, hogy merjünk álmodni, s álmainkat vegyük komolyan. Az éjjeli képek jelentését azonban nem az álmoskönyvekben kell keresnünk, hanem önmagunkban." (Bereczki Nelli - 12. évfolyam)

"A múlt lezáratlan eseményei mindig kihatnak a jelenre. Megfertőzi életünket az, ha haragot hordozunk magunkban. Félelmeinket nem csitítja az idő múlása. Mindig növekednek, és nagyobbak lesznek addig, míg nem merünk velük szembeszállni. Bátorság kell hozzá, de utána megnyugvás költözik lelkünkbe." (Kulcsár Ilona - 11. évfolyam)

"Hinni kell a csodákban, mert vannak. Ha nem is ennyire látványosak, mint ebben a regényben, de kisebb-nagyobb varázslatok vannak az életben." (Nedró Zsuzsanna - 8. évfolyam)


Márai Sándor:
Egy polgár vallomásai
„A könyv felhívja a figyelmet a gyerekkori élmények fontosságára. Ezek az élmények, apró csalódások gyakran tényleg kihatnak egész életünkre. Menekülünk saját magunk és rossz emlékeink elől. A távolság segíthet a felejtésben, de a problémára nem adja meg a megoldást. Azt magunknak, magunkban kell megtalálni.” (Bereczki Nelli – 11. évfolyam)

„A szerző művében át akarta adni azt a hangulatot, a nyugtalanság érzését, amely Berlinben uralkodott a háború után. Megmutatta azt is, milyen lehet egy idegennek ebben az óriási városban és mégis vidékies helyen. Eléggé életszerűen meséli el a történetet, úgy, hogy bárki könnyen beleélheti magát." (Batári Anita - 8. évfolyam)

"...az írók élete nem könnyű....Márai szerint a boldogok nem alkotnak. Bár valószínűleg valahogyan mindenki a boldogságot keresi, de nem mindenki találja meg. Ő valamennyire próbálja megérteni a többieket, de a legtöbbjüktől nagyon különbözik, és minden ember más is a valóságban. Mások megértése fontos az életben, de önmagunké is legalább annyira. " (Vajta Krisztina - 8. évfolyam)

3. év 2008/2009. tanév

Robert Merle:
Állati elmék
„A delfinek feltétel nélkül képesek szeretni, mikor mégis ölniük kell, megszöknek. Emberibben viselkednek, mint mi. Sevilláék, a kis fény a sötétben, képviselnek még pár embert, akiknek többet ér a béke, a szeretet, mint a háborús győzelmek.” (Somogyi Noémi - 9.évfolyam)

„Merle arra hívja fel a figyelmet, hogy mi emberek milyen önzők és gyarlók vagyunk. Át kellene gondolnunk a céljainkat ezen a földön.” (Horváth Alexandra - 12.évfolyam)

„Az emberi faj alattomos mivoltát mutatja meg Merle, de mindenek mellett többször hangoztatja művében, hogy nem minden ember aljas, vannak kivételek. Főleg a politikát ostorozza az író, ami miatt rengeteg bűn születik. Casus belli… a történelem ismétli önmagát - tűnik ki a regényből.” (Somogyi Pálma - 13. évfolyam)

"Az embereknek a legrosszabb körülmények között is ki kell tartaniuk a saját értékeik mellett. Az emberiség nagyon felelőtlen, amikor háború és béke kérdéséről van szó, ezért mindig mindent meg kell tenni a háború elkerüléséért. Fontos felelősséggel gondolkodni az élő állatokról, és őszintén viselkedni velük. Az embertelen körülmények között is őrizzük meg emberségünket." (Nagy Csaba - 12. évfolyam)

"Merle arra szeretné felhívni a figyelmet, mennyi kegyetlenséget képes elkövetni az ember....Arra is rávilágít, mennyi erkölcstelen cselekedettel jár egy (még ki sem robbant) háború. Az emberek minden eszközt felhasználnak, ártatlan embereket és állatokat áldoznak fel." (Szabó Sarolta - 12. évfolyam)

„Azt üzeni a mű, hogy az ember mennyire gyarló, gátlástalan és gonosz, ha a hatalomról van szó. Nincsenek aggályai, nem kímél sem embert, sem állatot, sem tudományt. Mindezek ellenére a delfinek feltétel nélkül képesek szeretni, mikor mégis ölniük kell, megszöknek. Emberibben viselkednek, mint mi. Sevilláék, a kis fény a sötétben, képviselnek még pár embert, akiknek többet ér a béke, a szeretet, mint a háborús győzelmek.” (Somogyi Noémi – 9. évfolyam)

„Egyrészt más neves írók nyomdokaiban megpróbálja feltárni, mi a különbség az ember és az állat között. Elgondolkodtat, miben különb az emberiség, ha más faj, a delfineké is megtanul beszélni a nyelvünkön. Az erkölcsről is szól a regény, a delfineket erkölcsösebbnek mutatja be, mint a titkosszolgálatok embereit, és ők borzadnak az emberi rémtettektől. A politika is fontos szerepet játszik Merlénél, nem véletlenül nevezi a könyv elején egyfajta politics- fictionnak. A nemzetek politikai vetélkedésének, különféle amerikai véleményeknek a leírásával összefogásra ösztönöz.” (Vajta Krisztina – 9.évfolyam)


Babits Mihály:
A gólyakalifa
"A regény azt a gondolatot vetette fel bennem, hogy ez a történet bármelyikünkkel megtörténhet. Hisz szerintem mindannyiunkban létezik egy másik, egy elfojtott én....Sok embernek az elfojtott énje örökre titokban marad, nem tör elő. Mások, mint a könyvben is, egész életüket ilyen harcban, kettősségben élik le. Csak reménykedni tudok, hogy ha nekem is van ilyen elfojtott, vívódó énem, ha esetleg a felszínre tör, nem vonz magával tragédiát. Ez már a jövő titka, önmagam megismerése egy életen át tartó folyamat. " (Kiss Krisztián - 13. évfolyam)

"A regényben alapvetően két szélsőségesen különböző személyiséget ismerünk meg. Valójában a jó sem nevezhető igazán jónak, hiszen nem tud boldog lenni. Tehát a középutat kell keresnünk jó és rossz között... Mindannyiunkban megtalálható "mindkét Elemér", de egyensúlyt kell köztük tartani." (Váradi Eszter, 12. évfolyam)

"A regény kissé felkavaró. Azt mutatja be, hogy egy ember, akinek minden oka és lehetősége meglenne a boldogságra, hogyan teszi tönkre magát. A mű végére szabály szerint megőrül. Belefeledkezik az álmaiba, jegyzeteket is készít róluk, ahelyett, hogy elfelejtené őket. A tanulság az, hogy nem szabad az álmokban élni, a VALÓSÁGBAN kell." (Nedró Zsuzsanna, 9. évfolyam)

"A mű mindenképp önvizsgálatra indít. Én is sokszor érzem magam kicsit furcsán, mintha kívülről figyelném saját magam. Ezen többször gondolkodtam, s így kis hasonlóságot véltem felfedezni Elemér és köztem. (De csak a gondolkodásmód tekintetében.) Ám nem szabad csak magunkkal foglalkozni, hisz egyedül nem tudjuk megoldani a problémát. Engedni kell, hogy a szeretteink segítsenek." (Kulcsár Ilona- 12. évfolyam)

„Babits Mihály A gólyakalifa című művét bármikor veszem kézbe, mindig Ady Endrének A fekete zongora című versét juttatja eszembe. Lehet, hogy ez az asszociáció elég különös, hiszen egy kisregény és egy lírai alkotás - formai és tartalmi eszközeit tekintve - annyira távol áll egymástól. Azonban ugyanaz a bizonytalanság fog el A gólyakalifa olvasásakor, mint ami Ady Endre versénél. Csak a cselekménysorról lehet biztosan beszélni, arról is csak akkor, ha két cselekményszálon futtatjuk a történetet. Minden mással kapcsolatban csak feltételezéseim és érzéseim vannak. Éppen ezért nehéz megosztani másokkal, hisz ugyanaz a szövegrészlet bennem is különböző gondolatokat ébresztett, attól függően, hogy milyen lelkiállapotban voltam az olvasásakor. Izgalmas arra gondolni, hogy a különféle értelmezésekre támaszkodva mennyi üzenete, rejtett gondolata lehet Babits Mihály művének.” (Somogyi Pálma - 13. évfolyam)

„Számomra egy biztos válasz van a műben: gonosz nélkül nincs jó sem, és a gonosszal meghal a jó is. Számomra ezt a tanulságot Tábory Elemér halála erősítette meg. Azon való igyekezetében, hogy megszabaduljon gonosz énjétől, fokozatosan veszítette el egykori értékeit, egyre gyorsabban demoralizálódott, mígnem gonosz énjével meghalt minden jó és nemes is, ami egykor benne lakozott.
Babits regénye nem könnyű, esti lefekvés előtti olvasmány. Elgondolkodtató, hozzájárul a világ bonyolultságának megértéséhez, önmagunk megismeréséhez.” (Somogyi Pálma - 13. évfolyam)

„..talán az egész mű célja az, hogy elvezessen a lecsupaszított igazság határáig. Mivel azonban az már végképp kimondhatatlan nyelvi szinten, a válaszadást az olvasó képzeletére bízza. Babits Mihály regénye többszöri nekirugaszkodást igényel, mert kimondhatatlanul színes képeiben, eszközeiben, színvilágában, értelmezési lehetőségeiben. Ha teljesen kizárjuk a fantasztikumot, ha teljesen egynek vesszük a két „ént”, megfosztjuk ettől a változatosságtól a művet, csak azért, hogy be tudjuk egy biztos helyre skatulyázni, és megszabaduljunk a kellemetlen érzéstől, a bizonytalanságtól.” (Somogyi Pálma - 13. évfolyam)


Michael Ende:
Momo
„Momo nagyon félt a szürke úrtól. Mindent megtett annak érdekében, hogy ne találkozzon vele. Azonban mikor az álmában látta a barátait, akik segítségre szorultak, a félelem bátorsággá alakult át. Tehát maga a félelem nem jelenti azt, hogy el kell menekülnünk a problémáinktól, sőt ebből erőt, bátorságot és kitartást meríthetünk. Továbbá ha valaki anélkül bátor, hogy nem érezne félelmet, az tetteire negatív hatással is lehet, mivel a félelem segít mérlegelni a dolgok súlyát. Ha érezzük, hogy tartunk attól a dologtól, amivel szembe kell néznünk, fontos, hogy erőt vegyünk magunkon, és sose hátráljunk meg.” (Mester Nikoletta – 13. évfolyam)

„Ende nem véletlenül adta ezt a címet a fejezetnek. A félelem egy alapvető, ösztönös emberi érzés. A bátorság azonban már sokkal nehezebben elérhető lelkiállapot. Az író szavaival arra utal, hogy félelmünket nem elkendőznünk kell tudomást sem véve róla, hanem szembe kell néznünk vele. Momo rettegése tetőpontján megtette ezt. Barátai jutottak eszébe, az, hogy neki kell segítenie rajtuk, és ez a gondolat hihetetlen bátorságot kölcsönzött a kislánynak. Ezzel a példázattal sugallja Ende, hogy az önzetlenségből erőt merítve még egy védtelen kislány is roppant erős lehet belül. Érdemes követnünk a példáját.” (Rácz Zoltán – 13. évfolyam)

"Ha csak te segíthetsz, akkor muszáj bátornak lenned." (Urbin Tamás - 9. évfolyam)

"Nem szabad annyira félnünk, hogy elhiggyük: nem tudjuk megoldani a problémát. " (Somogyi Noémi - 9.évfolyam)

"Az író üzenete olvasóinak, hogy a nagy rohanás közepette, itt, a XXI. században se feledkezzünk el magáról az életről." (Somogyi Noémi - 9. évfolyam)


Szerb Antal:
A Pendragon - legenda
"A könyv remek volt, alig bírtam letenni. Egyszerre humoros és kalandos, romantikus és misztikus." (Hortobágyi Norbert - 12. évfolyam)

„Nagyon tetszett ez a regény, mert sok új ismeretet tudhattam meg a rózsakeresztesekről: életcéljukról, szokásaikról. De ez a könyv nemcsak ismeretterjesztő regény, hanem krimi, rejtélyes történet, humoros paródia is egyben. Azoknak ajánlom, akik kíváncsiak arra, hogyan kerül egy magyar tudós kapcsolatba a XVIII. századi angliai rózsakeresztesekkel.” (Kuffa Nikolett - 9. évfolyam)

„A misztikum és a realitás teljesen összekeveredik a műben, s- akárcsak a főszereplő, Bátky János- mi, olvasók is kezdünk elbizonytalanodni a realitásba vetett hitünkben. Döbbenetes, hogy magyar szerző tud ennyire angol mentalitással írni, méghozzá egy ilyen kiváló, izgalmas krimit.” (Somogyi Noémi - 9. évfolyam)

A mű zavaros, nem mindennapi, misztikus, néha talán megbotránkoztató, határokat feszegető. Mégsem nevezném szépirodalomnak. A történet nagyon izgalmas: sok szál, sok csavar… igazi regény. Ami nekem leginkább tetszik A Pendragon-legendában, hogy nagyon is az életről szól, bár ezt próbálja a misztikus, vicces, néha esetlen szereplőkkel, helyszínekkel, cselekménnyel árnyaltan ábrázolni a szerző. A szereplők is egy-egy személyiségtípust jelenítenek meg. Biztos vagyok benne, hogy a regény olvasása közben egy-egy szereplőről eszünkbe jutnak kedvelt vagy idegesítő emberek saját életünkből. Nem tudom azt állítani, hogy szeretem ezt a művet, mégis azt mondom: nem érdemes kihagyni.” (Bagi Brigitta - 12. évfolyam)

4. év 2009/2010. tanév

Emile Ajar (Romain Gary):
Előttem az élet
„Közel áll a fiatalokhoz a mű hangvétele. Örülök, hogy olyan regényeket ajánlottak olvasásra, amiket ritkán talál meg magának az ember lánya.” (Tökbandi Andrea - 11. évfolyam Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)

„15 éves voltam, amikor ajándékba kaptam ezt a könyvet a Legkedvesebb Tanáromtól. Azt mondta nekem, hogy hosszú ideje ez a könyv jut rólam eszébe, hát megajándékozott vele! Olvasd ezt a történetet olyan szemmel, mintha Te lennél Momo – mondta. Én nagy figyelemmel, és szeretettel olvastam végig, azóta már négyszer. Még mindig van olyan mondat, sőt olyan oldal, amit többször elolvasok, mert annyira hatalmas érzelmi túlfűtöttség van a szövegben, amely kifejezetten izgalmassá és érdekfeszítővé teszi a történetet. " Szerintem nagyon fiatalon bele kell kezdeni az Életbe, mert később elveszti az értékét, és senki vissza nem adja. " (Tar Mónika - 12. évfolyam)

„Nagyon boldog embernek érzem magam, hogy valamilyen szinten részese lehettem ennek a szívmelengetően érzelmes, és megható történetnek, és mint ahogy Momo kitartott a végsőkig Rosa mama mellett, egészen biztos vagyok benne, hogy én is ki fogok tartani a legszeretetreméltóbb tanárom mellett.. Köszönöm!!!” (Tar Mónika - 12. évfolyam)


Gárdonyi Géza:
A láthatatlan ember
"A regény engem logikus gondolkodásra sarkall. A kilátástalannak tűnő helyzetekben is meg kell őrizni a nyugalmat, hogy higgadtan gondolkodjam. Fontos, hogy minél nagyobb tudás legyen birtokomban, mert nem lehet tudni, mi válik majd hasznomra. De ez nem jogosít fel arra, hogy lekicsinylően bánjak az emberekkel." (Kulcsár Ilona - 13. évfolyam)

"...Számomra azt mutatja meg, hogy milyen őrültségekre képes a szerelem rávenni az embert. Legelsősorban viszont azt, hogy az ember mindig álarc mögé bújik az életben. Ami valóban ő, az láthatatlan." (Szabó Nikolett - 10. évfolyam)

"A regény üzenete részben az, hogy nem szabadna hagynunk, hogy az érzelmeink elvakítsanak bennünket, és emiatt helytelen dolgokat tegyünk, amiket később megbánunk. Zéta ezt tette, és az előítéletei is nagyban befolyásolták. Nem szabadna, hogy egy népet, népcsoportot kevesebbre tartsunk, lenézzünk, mint ő az írástudatlan hunokat. Hiszen nekik is vannak értékeik, és talán lenne tőlük tanulnivalónk más területen. " (Vajta Krisztina - 10. évfolyam)

"Az embernek csak az arca látszik. De az arca nem ő.Ő az arca mögött van. Láthatatlan." Ez a regény számomra legszebb mondata. Ezt Zéta még a regény legelején írja, azzal a mondattal, hogy ezt egy lány tanította neki. És a regény elolvasásával mindenki átérezheti, milyen igaznak is bizonyul ez a mondat. A regény teli van nemes, tiszta érzelmekkel." (Somogyi Noémi - 10. évfolyam)

" Mindenben meg kell látnunk a jót. Sosem szabad elkeseredni, akármi történik. Zéta azért nem halt meg, mert élni akart a szerelméért. Nekünk is mindig keresnünk kell egy támpontot, ami/aki miatt nem adjuk fel. Nyitottnak kell lennünk a változásokra.” (Gulyás Lilla - 9. évfolyam)

„Nekem tetszettek az olvasott regények. Mindkettőből a tanulságot szeretem. Ezeket fel lehet majd használni az életben. Külön jó pont számomra, hogy mindkettő kalandos és érzelemdús. Pótolhatatlan kincsei a magyar irodalomnak.” (Konnát Árpád - VIII. évfolyam Körösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)


Lázár Ervin:
A fehér tigris
„A fehér tigris - bár könnyed, „gyermekies” a csomagolása eleinte- igazán mély, szerintem lélektani regénynek is mondható lenne. Egy józan életű, kedves, igaz emberből hogyan válik hatalomvágyó, beképzelt- és sorolhatnánk a negatív jelzőket. Elgondolkodtató, milyen láthatatlanul és hamar képes megváltozni az ember, szimpla külső körülmények miatt.” (Somogyi Noémi - 10. évfolyam)

„Tetszett és mélyen megérintett. Lázár Ervint egyébként is nagyon szeretem.” (Szekrényes Olga - 9. évfolyam)

„Ez után a regény után az ember magába néz… az ő „fehér tigrise” vajon mennyire lenne „fehér”? Vajon mennyire jó ember ő valójában? Szerintem ha egy könyv arra ösztökél, hogy nézz magadba és értékeld át, amit eddigi életed során tettél, mert ez az egy életed van, amit nem pazarolhatsz el, na az ilyen regény csak jó választás lehet.” (Czirinkó Rebeka – 10. évfolyam)

A fehér tigris is érdekes mű, izgalmas, bele tudtam élni magam. Jó volt a választás, a könyvek érdekesek és az érettségire is hasznosak lesznek.” (Hortobágyi Norbert - 13. évfolyam)

„A fehér tigris c. Lázár Ervin regény azért is tetszett nekem, mert elgondolkodtatott. A regény zárt világa-ha jobban belegondolunk- a mi világunk is. Érdekesnek találtam a szimbolikus történetet, ami látszólag egy meseregényre emlékeztet, mégis sokkal többet mond annál. A hangvétele is közel áll a fiatalokhoz. Örülök, hogy olyan regényeket ajánlottak olvasásra, amiket ritkán talál meg magának az ember lánya.” (Tökbandi Andrea - 11. évfolyam Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)


Sir Arthur Conan Doyle:
A sátán kutyája
"Pénteken kölcsönöztem ki a könyvet, és kedden már sikerült is visszavinnem. Nehezen lehetett letenni, izgalmas volt, mégis rendkívül sok információt és fontos háttér-információt tartalmazott, emiatt többször kellett pihenőt tartani.." (Jónás Vivien - 9. évfolyam)

"A Sátán kutyája kitűnő krimi... Sherlock Holmes módszere igazán "józan gondolkodásra" serkentő. És közben kellemes, néhol hátborzongató olvasmány." (Somogyi Noémi - 10. évfolyam)

"Néha a tudomány ismeretében könnyebb megtalálni az erkölcsi határokat. Bár bármennyire is okos az ember, ez az "okoskodás" átcsaphat őrületbe is, ahogy Stempletonnál láttuk. Nem szabad visszaélni azzal a tudással, amit birtoklunk, és főleg nem érdemes más kárára fordítani a tudományt." (Patkovszky Viktória, - 9. évfolyam)

"Már korábban is olvastam Sherlock Holmes-történeteket, de ez is nagyon tetszett. Izgalmas, érdekes, letehetetlen. Ha nincs ez a verseny, lehet, hogy nem olvastam volna el, szóval én jó választásnak tartom. (Tikász Kitti, - 13. évfolyam)

5. év 2010/2011. tanév

Ernest Hemingway:
Az öreg halász és a tenger
„Soha nem szabad feladni. Ez a mű arra tanít, hogy kitartó legyen az ember. Kitartás szükséges mindenhez, amit el akarunk érni az életben. Szembe kell szállni a problémákkal, amikbe ütközünk. Ajánlom azoknak ezt a művet, akiknek van pár szabad órájuk. Könnyen olvasható izgalmas kisregény, és egyáltalán nem volt unalmas. Ezt egy olyan mondja, aki nagyon nem szeret olvasni.” (Peternai Zoltán - 10. évfolyam)

„Az öreg halász és a nagy hal küzdelme először is az ellenség tiszteletére ösztönöz, másrészt arra is, hogy az embert el lehet gyötörni, de megtörni nem, ha van elég kitartása. Arra is tanít, hogy hasznos, nemes célokat tűzzünk ki magunk elé, hiszen Santiago sem ereje fitogtatásából ölte meg a halat, hanem megélhetését kellett biztosítania. Azzal, hogy mégis elveszíti a zsákmányt, az író talán arra akar rávezetni minket, hogy sokszor nem a cél, a végeredmény, hanem a megtett út a lényeg. Ha szeretnéd megismerni, milyen az, amikor az ember keményen küzd valamiért a végeredmény elérése nélkül, mégis felülemelkedik rajta, és barátjává válik ellenségének, ez a könyv kihagyhatatlan számodra!” (Szekrényes Olga - 10. évfolyam)

„Kitartásra, türelemre és az élet megbecsülésére tanít ez a könyv. Az öreg halász sosem adta fel. Pedig lett volna oka rá. Olyan hősiességről kap képet az olvasó, mint semmilyen más könyvben. Aki ezt elolvassa, megváltozik. Jobb ember lesz, mint előtte volt.” (Domokos Fanni - 9. évfolyam)

„Azért tetszik egy könyv nekünk, mert valahol mi is benne vagyunk. Engem nagyon megérintett, főleg a befejezése. Mindkét ellenfél sebesült volt, mégis minden erejüket bevetve küzdöttek, hogy életben maradjanak. Végül az erősebb, okosabb győzött. Egy küzdelemben nemcsak az erő számít, hanem az ész is. Emellett fontos, hogy legyen honnan bizakodást merítenünk.” (Krall Tímea - X. évfolyam Benedek Elek Líceum , Székelyudvarhely)

Hemingway könyve igen megkapó. A természet és az ember örök párbaját ábrázolja realistán. Engem megfogtak az öreg halász monológjai. Ez a mű arra tanít, hogy legyünk nagyon céltudatosak. Ne rettentsen el semmi! A halász görcsöt és sebeket kapott, fáradt és öreg volt. Ennek ellenére elhatározásában semmi sem befolyásolta. Még az sem, hogy igazából tisztelte a nagy halat.” (Konnát Árpád - IX. évfolyam Körösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)

Ezt a kis könyvet mindenkinek ajánlom. Rövid mű, de annál nagyobb a morális üzenete. Kitartásra tanít, arra, hogy tisztelni kell az ellenfelet, akármennyire is le akarjuk győzni, s ha valamit megszereztünk, ne engedjük el semmi áron. (Éltes Rita - VIII. évfolyam Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy)

„A barátommal kedvenc könyvekről beszélgettem a múlt héten. Ő ajánlotta, hogy olvassam el Hemingway kisregényét. Az életben az embereknek szokott lenni egy álmuk vagy nagy vágyuk. Ha hosszan kitartunk az álmunk, vágyunk mellett, akkor az jobb esetben valóra is válik, hosszabb vagy rövidebb idő alatt. Attól függ, hogy milyen komolyan érdekel minket a vágyunk. Nem bántam meg, hogy elolvastam Az öreg halász és a tengert. Merem nektek is ajánlani!” (Tar Balázs 10.évfolyam – Diószegi Sámuel Közép-és Szakképző Iskola, Debrecen)


Sütő András:
Advent a Hargitán
"Számomra több üzenetet is továbbít a mű. Kiviláglik belőle, hogy a ma embere már nem hisz a csodákban. Amit már sehogy sem lehet megmagyarázni, azt sem tulajdonítja Isten tettének. Ugyanakkor Bódi Vencel esetéből tanulva mindenki bánjon úgy a gyerekével, hogy annak ne kelljen elszöknie." (Konnát Árpád – IX. évfolyam Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)

„Számomra a mű fontos üzenetet hordoz. Arra tanít bennünket, hogy ne legyünk forróvérűek, ne használjuk ki, és ne játsszunk mások érzéseivel. Mert ha igen, lehetséges, hogy Árvai Réka sorsára jutunk. Szenvedés lesz életünk fiatalkori tévedéseink miatt. Minden ember a földi boldogságra törekszik, s ezzel elronthatjuk.” (Krall Tímea – X. évfolyam Benedek Elek Líceum, Székelyudvarhely)

„ Számomra az a darab üzenete, hogy mint semmi más az életben, a szerelem sem tökéletes. Igenis az Igazi szerelemben is vannak hibák, tévedések, hiszen emberek vagyunk. De SENKI nem képes arra, hogy egy igaz szerelmet tönkretegyen. Mert a hibák végül úgysem számítanak. Igenis vannak szerelmek, amelyek örökké tartanak, s amik, ha egyszer megérintenek, már nem lehet szabadulni tőlük, akár jó ez számunkra, akár rossz. Végződhet a történet boldogan vagy tragikusan, lehet ellene akárhány ember, egy ilyen mély érzelmet megszüntetni nem lehet. Ez addig tart, ameddig élünk. De nemcsak a szerelem, a szeretet sem hal meg soha. Tehet a lányunk- véleményünk szerint- bármi rosszat, mehet el kegyetlenül, önzően, mi mégis örökké hazavárjuk, hisz egy család vagyunk, s a család mindig ott van nekünk. Üzenet az is, hogy egyetlen hiba tönkretehet mindent. Számomra üzenet az is, hogy mekkora ajándék a szólásszabadság, a hang ajándéka. Hogy nem kell rettegni, ha szólni szeretnénk, hogy énekelhetünk, kiabálhatunk, ha azt szeretnénk.” (Somogyi Noémi - 11. évfolyam)

„Számomra ez a darab azt üzeni, hogy amikor az emberi értékek romlani kezdenek, mindig katasztrófa lesz a vége. A hazugság, csalás úgyis megbosszulja magát. Ha elvesztettük a tisztaságunkat, nem is kaphatjuk többé vissza. De vannak érzések, amik mindig megmaradnak az embernek: ezek a várakozás és a remény. Becsületesen kellene megpróbálnunk élni, hogy ne jussunk el a romlásig.” (Tompa Flóra - 12. évfolyam)


Agatha Christie:
Gyilkosság meghirdetve
Agatha Christie műveit olvasva sosem lehetsz biztos abban, ki ártatlan és ki a bűnös. (Virágh Lilla 12.A DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

Szövevényes történetvezetés és váratlan fordulatok szórakoztatják az olvasót. Egyedi karakterábrázolás és egy csipetnyi humor teszi még élvezetesebbé a történeteket. (Kovács Eszter 10. A DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

Agatha Christie képes rávenni az olvasót arra, hogy ő maga is nyomozzon. Felébreszti a gyanút, majd eloszlatja. Majd kétségbe ejt, mert mindenki gyanús marad (Nagy Anett 11.A Ady Endre Gimnázium)

Krimikedvelők figyelem! Agatha Christie műve engem is megfogott. Nem véletlenül, hiszen ő a „krimi királynője”. (Tar Balázs 10.B Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola)

„Azért jó Agatha Christie-t olvasni, mert beleélhetjük magunkat a gyilkosságokba úgy, hogy közben nem vagyunk veszélyben.” (Szabó Norbert Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Líceum)

„Aki egy Agatha Christie-könyvet a kezébe vesz, biztos, hogy utána a könyvek rabjává válik.” (Bertalan Tímea X.A Székelyudvarhely, Benedek Elek pedagógiai líceum


Déry Tibor:
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
A regény megmutatja nekünk, hová nem szabad eljutnunk. József, Eszter és Beverly történetei mind-mind tele vannak keserűséggel és a boldogság utáni vággyal. A könyv megmutatja, hogy ezt az utat választva csak rosszul végződhet a sorsunk. A regény egyik legfőbb üzenete, hogy Ember az Emberre odafigyeljen. (Kacsur Adrienn 11.D Ady Endre Gimnázium)

 „Ez az időtálló mű figyelemfelkeltő és elborzasztó. Megmutatja, hogyan akarnak egyes emberek mások fölé kerekedni, és ezzel szabályozni az életüket. De az önzetlen segítségnyújtás mozzanatait is láthatjuk, amelyek mind apróságok, viszont sokat érnek, akár életeket is menthetnek.” (Dandé Daniella 10.D Ady Endre Gimnázium)

„Nem szabad mások által könnyen befolyásolhatónak lennünk. Mindig lennie kell bennünk egy egészséges önkontrollnak. A észszerű gondolkodás meg tudja előzni a bajt, de az átgondolatlan döntések katasztrófához vezetnek.” (Lakatos Zsófia 10.A DE Kossuth Gyakorló Gimnázium)

6. év 2011/2012. tanév

Thornton Wilder:
Szent Lajos király hídja
Ha a híd a szeretet jelképe, akkor a híd leszakadása a szeretet eltűnését jelenti. Azoknak az embereknek, akik a híddal együtt lezuhantak semmi másuk nem volt, s mivel senki nem viszonozta szeretetüket, eltűntek a tátongó mélységben. Nem kellene hagyni, hogy életünket a pénz, a hírnév, a társaság határozza meg! Mutassuk ki szeretetünket azok iránt, akik megérdemlik! (Dobos Bernadett 12.D DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

A híd átvezet valahová, ahogy a szeretet is átvezet a bajokon, problémákon. A regény üzenete számomra az, hogy nem mindig a rossz emberek buknak el. Azok halnak meg, akik bevégezték sorsukat… (Geszti Gyula 9.A Ady Endre Gimnázium)

„Véletlen volt, vagy sorsszerű?- a teljes regény erre keresi a választ, és maga Juníper atya is:-Miért történt ez éppen ezzel az öttel? Az atya 6 évig gyűjtött adatokat az áldozatok életéről, melyeket könyvbe is foglalt. Azt akarta bizonyítani, hogy Isten nem véletlenül ezt az öt embert választotta ki és ítélte halálra, és hogy mindannyiuk élete elérkezett egy olyan pontra, ahonnan már nincs kiút, csak a halál. Az elkészült könyv a bíró kezébe került, és megállapították, hogy eretnek könyv. Elrendelték, hogy el kell égetni a szerzőjével együtt. Juníper barát utolsó éjszakáján cellájában üldögélt, s tulajdon életében kereste azt az isteni céltudatosságot, melyet nem tudott felfedni ebben a másik öt életben. Nem lázadozott, örömmel áldozta fel életét az Egyháznak, de mégis arra vágyott, hogy elismerjék, tulajdonképpen ő is a hitet kívánta szolgálni.” (Gál Bernadett 9.C Ady Endre Gimnázium)

„Ez az eset nagy valószínűséggel sorsszerű volt. Nem lehetett véletlen, hogy éppen akkor csak öt ember kelt át a hídon, mikor több 100 megy át egy nap alatt. Egy figyelmeztetés valami felsőbb hatalomtól, a hitetlen emberek számára. Igen, ez 5 ember életébe került, de több ezer másik megtérése követte. Kegyetlen, de mégis szükség volt rá. Ahogy mondani szokták: "Véletlenek nincsenek csak sors van” (Nádró Veronika 12.D Ady Endre Gimnázium)


Kaffka Margit:
Színek és évek
Magda úgy érzi, alig alakíthat a sorsán, minden fontos döntést szülei, a Grószi vagy férfiak hoznak az életében. Emiatt olyan, mintha csak sodródna és feleslegesen próbálkozna kitörni. Ahogy egyre rosszabb helyzetbe kerül, fel is adja, beletörődik a dolgok menetébe. Ezektől függetlenül is kedves neki az élet, hiszen értékelni tudja az örömöket, amelyek érték, és vissza tud emlékezni a boldogabb időkre. (Vajta Krisztina – 12. C Ady Endre Gimnázium)

A regény az asszonyok sorsát írja le a századforduló idején. Magda egész életében áldozatokat hozott, boldogtalan életet élt. Idősebb korában visszagondol az életére, és rájön, hogy mindennek, ami megtörtént, úgy kellett történnie….A férje, Vodicska Jenő halála utáni első bálba menetelekor gondolt arra, hogy „száll minden, a fiatalság, az öröm…”. Bűntudata volt, majd mintegy lázadásképpen megmakacsolta magát, s úgy döntött, addig jár bálba, és érzi jól magát, amíg fiatal. (Gál Bernadett - 9. C Ady Endre Gimnázium)

„Messzi, idegen világok, ismeretlen utak! Ha kimegyek az állomásra, az nekem olyan ünnep, mintha színházba mennék. Ácsorogni vagy üldögélni sok ember között, oda se figyelni, mit beszélnek, valahogy mégis hallgatni őket. …ez nekem szórakozás a szó szoros értelmében. Aztán felszállok a vonatra. Most is magam előtt látom, ahogy a kalauz felemeli- zöldet mutatva- a jelzőtábláját. „Indulás!”- szól ezzel a hatalmas piros mozdonynak, ami rögtön zakatolni kezd. Aztán végre az én kocsim is megmozdul, a fák egyre gyorsabban szaladnak el mellettünk. Ilyenkor úgy érzem magam, mint egy felfedező, aki most ismeri meg az új világot.” (Cserépy Krisztina 12. D Ady Endre Gimnázium)

„Messzi, idegen világok, ismeretlen utak… Messzi, mint a csillagok. Idegen világok, mint az emberi lélek. Ismeretlen utak, mint az élet. Az emberek oly távol állnak egymástól, bizalmatlanul tekintenek egymás szemébe, becsapva másokat és önmagukat. Idegen világot rejtenek magukba, mást nem engedve átlépni ezt a küszöböt. Ismeretlen utakat kell ahhoz megjárni, hogy két ember közötti kapcsolat olyanná váljon, mint egy csillag: fényessé, és ragyogása olyan legyen, hogy az a Föld bármely pontjáról nézve is ugyanúgy látszódjon: tisztán és őszintén. Sok mindent kell megtenni azért, hogy két ember közötti távolság egy szeretetteljes mosoly legyen.” (Jurás Ágnes 12. B Ady Endre Gimnázium)

„Sokan úgy gondolják, a nyugati világban könnyebb, pedig nem ismerik, milyen a világ odakint. Az ismeretlen utak pontosan azt jelentik szerintem, hogy sosem lehet tudni, odakint is mi a biztos, mi nem. Sosem tudhatjuk, mit hoznak az élet helyzetei. És bármerre jársz, egyedül a hazádban vagy otthon! Máshol mindenképp csak bevándorlónak tartanak. Meg kell fontolni, mit tesz az ember. Egy rossz döntés az egész életed megváltoztathatja!” (Takács Sándor 11. D Ady Endre Gimnázium)

„Messzi, idegen világok, ismeretlen utak!”Sokat álmodoztam már arról gyerekkoromtól kezdve, hogy vajon hová is utaznék, ha egyszer ötösöm lenne a lottón. De szép is lenne! Egy remek sportkocsi mellett sokat költenék utazásra is! Idegen tájakat, messzi kultúrákat barangolnék be legjobb barátaimmal. Érdekel, hogy miként is élnek az emberek a vulkánok tövében, a havas fennsíkokon, az esőredők mélyén…Varázslatos világok lehetnek ezek! Nagyon szívesen megismerkednék testközelből más tájak fiaival és lányaival. Vajon ők ugyanazt látják reggelente, ha felkel a nap? És ha nyugszik? Miket esznek, minek örülnek, mitől szorítja bánat a szívüket? Azért nem adom fel a reményt az egyetemi évekhez közeledve, hogy egyszer mindehhez a kalandozáshoz talán még Fortuna istenasszony kegyeire sem lesz szükség! Hátha pusztán a magam erejéből is utazgathatok majd kedvemre a világban…. De szép is lenne!” (Dávid Balázs 12. A Ady Endre Gimnázium)


Heltai Jenő:
A néma levente
A mű egyik üzenete, hogy Péter a hűségével szerezte meg Zilia szerelmét és győzte le makacsságát. Zilia komoly veszélybe sodorhatta volna Péter életét a fogadásukkal, csak azért, hogy győzedelmeskedjen felette. Péter is rettegésben tartotta Ziliát, aki a kudarc után azt hitte, meg fog halni. Ez a történet arra tanít, hogy tiszteljük mások érzéseit, hiszen azok akár az egész világot és életet is jelenthetik számunkra. (Nagy Anett 12.A Ady Endre Gimnázium)

Ez a mű a szerelem próbája, mindkét fél győzni szeretne a másik felett. A „ritka bájú szerelmi történet” nem mindennapi. (Ternován Barbara 10.C DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

Ezt a könyvet most olvastam először, és nagyon örülök neki, hogy megtettem, mert látom, hogy a makacsság akár végzetes is lehet. Zilia majdnem az életével fizetett azért, mert a némaságot. (Szabó Orsolya 12.A Ady Endre Gimnázium)

A nők egyik legnagyobb félelme, hogy "otthagyja" vagy becsapja egy férfi. A sztereotípia, ami a nők között terjed a férfiakról, hogy "minden férfi egyforma", azt eredményezi, hogy ha egyszer csalódsz, túlságosan félsz egy újabbtól (hisz’ logikusan átgondolva, egyik kutya, másik eb). Olyannyira, ha tényleg elhagynak, nem is adsz esélyt másnak, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét. Ziliánál ez a ridegség és távolságtartás, a rettegés a további csalódásoktól vagy fájdalomtól olyan lelki "pajzs", melyet egy sérelmet ért nő felvesz magára védekezésképp. Természetesen nem ez a helyes reakció, de a nők nagy része így reagál hasonló esetben, ám szerintem az elővigyázatosság sose baj.” (Prokisch Lilla 12.D Ady Endre Gimnázium)

„Hazugságot sírtok, könnyet hazudtok Szerintem Zilia azért áll ellen, mert még fáj neki kedvese elvesztése. Egyrészt valószínűleg nem szerelmes Péterbe, legalábbis ahogy beszél vele, ezt sugallja. Zilia annyira szerelmes lehetett Orlandoba, hogy egyszerűen nem tudja elfogadni, hogy meghalt, és ezen szerelme miatt nem hajlandó senki másba sem beleszeretni, hogy hű maradjon volt kedveséhez. Erre nagyon jó bizonyíték, hogy hiába kérte a kezét a gazdag Nerino is, vagyona sem tudta felkelteni az érdeklődést Ziliában. Másrészt ahogy a szövegben mondja, hogy a "férfi mind ilyen (...) Hazugságot sírtok, könnyet hazudtok." Azt hiheti, hogy Péter csak erre várt, hogy ő "szabad" legyen, hogy majd lecsaphasson rá. Csak egy újabb kalandot keres, ki akarja használni Zilia sebezhetőségét, szomorúságát. Ez magyarázhatja Zilia ridegségét.” (Tanka Ákos Zoltán 10.C Ady Endre Gimnázium)

„Hazugságot sírtok, könnyet hazudtok Zilia rideg ellenállását elsősorban az okozhatja, hogy megözvegyült. Mivel szerette a férjét, Orlandót, most úgy érzi, hogy soha többé nem lesz szerelmes, és ezért már hat vagy hét kérőt elutasított, tehát biztos abban, hogy nem kér a szerelmükből. Valószínűleg azért utasítja el Péter közeledését ilyen kurtán, ridegen, mert egyáltalán nem akarja bátorítani, és szeretné, ha továbblépne. Ezenkívül elképzelhető, hogy megkeseredett a férje halála után, hiszen a kérők megzavarhatták gyászát. Már nem hisz a szerelmi vallomásoknak, a bókoknak, szerinte a férfiak csak kalandra, hódításra vágynak, és céljuk elérésének érdekében könyörögnek és ámítanak.” (Vajta Krisztina 12. C Ady Endre Gimnázium)


Jules Verne:
Kétévi vakáció
„Ha két lélek összekapcsolódását egy színes fénycsík jelezné a két szív között, akkor a világon mindenhol fényesség lenne. Hisz ha valakiknek közös a múltjuk és talán a jövőjük, de a jelenben távol vannak is egymástól, ha nagyon erősen egymásra gondolnak, akkor olyan, mintha együtt lennének, mert a szívük összekapcsolódik. És ez igaz azokra is, akik már nem lehetnek velünk. Mert bár a mamám már meghalt, néha, egy-egy szomorúbb napon nagyon erősen rágondolok, és a lelkemben mi együtt vagyunk.” (Horváth Borbála 12. A Ady Endre Gimnázium)

„Lélekben együtt? A szeretteinkkel együtt átélni egy nagyszerű pillanatot, együtt gyönyörködni egy tájban egy nyaralás alatt, egy asztalnál szürcsölni a halászlevet meghitt ünnepi hangulatban, együtt örülni a családban valaki sikerének vagy éppen közösen, egymás vállán borulni könnybe egy tragédia esetén. Ilyen és ehhez hasonló szituációk juttatják el az ember tudatába, hogy nincs egyedül, örömünk egyben családunk öröme is, és nehézségek esetén is egy csapatban küzdünk meg a bajjal. A lelki harmónia alappillére, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljunk a családunkkal, legalábbis ami rajtunk múlik, azt tegyük meg. A jólét és a bőség nem élvezhető, ha az ember magára marad. A legintenzívebb érzelmek zömének az alfája és omegája a családi fészek- gondoljunk csak bele egy új családtag születésébe vagy egy szerettünk elvesztésébe. A nagy dolgokat jobb együtt megélni. Lélekben együtt.” (Dávid Balázs 12. A Ady Endre Gimnázium)

7. év 2012/2013. tanév

Arany János:
Toldi szerelme
„A beteljesületlen szerelem különleges varázst ad a műnek.” (Czinege Dóra 12.C Ady Endre Gimnázium)

„Nem lehet köztük igaz barátság, mivel Toldi vállalja a felelősséget, hogy ő megvívja Tar helyett a viadalt, és így bármikor felhozhatja ezt neki…Piroska sem Tarba szeret bele, hanem Toldi harciasságába és küzdőképességébe.” (Lehotka Péter, Pázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár)

„Nem szövődhet barátság, mivel Miklós első látásra beleszeretett Piroskába. A lányt Lőrincnek akarta megszerezni. Mivel a torna tétje Piroska volt, és elvileg Lőrinc nyerte meg, ezért hozzá kellett mennie. Így Miklós irigy lehet Lőrincre, mivel elvetet azt a lányt, akit ő szeret.” (Sárai Erika, , Pázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár)

„Nem, mivel Toldi cselekedete csak egy meggondolatlan szívesség volt, melyet később meg fog bánni. Az igaz barátság pedig az önzetlen cselekedeteken alapul. Valamint jellemeik sem illenek össze. Toldival ellentétben Tar Lőrinc ellenszenves személy, gyáva és jellemtelen.” (Guthy Petra 13.D, Ady Endre Gimnázium)

"A választás. Most aztán tényleg reménytelen a helyzetem. Barátomat megöltem, szerelmem megátkozott, hírnevemet tönkretettem. Két választásom van. Mivel szerencsére nagy testi erőm mindig diadalra vezetett harcaimban, elmehetnék nyugatra, és beállhatnék zsoldosnak. Egy ilyen lovagnak mint nekem mégis megalázó pénzért ontanom a vérem. Ezért inkább a másik választást részesítem előnyben: felkeresem a királyt. Vitéz tettekkel majd csak kieszközölöm a kegyelmet nála.” (Konnát Árpád, Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)

„Egy asszony sorsa Egy asszony sorsa csupa keserűség. Mi lehetne ennél nehezebb? Kedvem szerint cselekedni és apám kérésének eleget tenni egyszerre lehetetlen. Átkozom azt a napot, melyiken megismertem Toldi Miklóst! Nem tehetek mást, el kell, hogy engedjem életem szerelmét, és hozzámennem ahhoz, akit minden percben elkerülnék.” (Pataki Gréta 11.C, Ady Endre Gimnázium)


Móra Ferenc:
Aranykoporsó
„Móra Ferenc rendkívül sokféle témából merít ihletet és tudást: szerelem, vallás, harc, kudarc és halál regénye izgalmas, efféle élményt nem sok történet tud nyújtani.” (Pataki Gréta 11. C Ady Endre Gimnázium)

A regényt olvasva ismerkedhettem a történelemmel és a szerelemmel. Egyszerre kalandos és rejtélyes a történet, s mindvégig romantikus is marad. (Serbán Zsanett 8. évf. – Létavértes, Arany János Általános Iskola)

Móra Ferenc regénye egy szerelmi történeten keresztül bemutatja a kereszténység győzelmét a Római Birodalomban. A császárlány és a rabszolgafiú szerelme ebben a kegyetlen korban reménytelen volt. (Konnát Árpád XI.C – Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Líceum)

„A könyv elkalauzol bennünket a Római Birodalom világába, azokba az időkbe, amikor már csak egy erős kéz tudja összetartani a birodalmat. Egy szerelmespár történetének a segítségével megismerhetjük az akkori világot, képet kapunk Diocletianusról is, aki ugyan rabszolgafiúból császár lett, és fiát meg tudta menteni a politikától, de a szerelem hatalmától már nem,” (Bálint Janka 8.A DE Kossuth Gyakorló Gimnázium)


Eleanor H. Porter:
Az élet játéka
A könyv olvasása közben gyakran elábrándoztam, azon gondolkodva, hogy én milyen voltam gyerekként…. Ráébredtem arra, hogy mindenben lehet találni valami szépet, ha gyerekfejjel gondolkodunk. (Pataki Gréta 11.C Ady Endre Gimnázium)

Ez a regény bekerül az öt legkedvesebb olvasmányom listájába. A legmaradandóbb, legtanulságosabb üzenet egyértelműen az örömjáték: Hogyan legyünk boldogok akármilyen körülmények között. (Konnát Árpád XI.C. Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Líceum)

Ha az ember nevet, könnyebben megy minden. Ebből a rövid, de sokatmondó mondatból bontakozik ki az egész regény. (Balogh István IX. B Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Líceum)

Váratlan volt, mennyire tetszett Az élet játéka. Megragadott, egy ültömben olvastam végig. Miután letettem, legalább egy hétig gondolkodtam: ami nekünk rossz, a másiknak jó lehet. A főszereplő naivan, a körülötte forgó világ realisztikusan ábrázolt, emiatt nem meseszerű, hanem megható a történet. (Füzesi Gábor 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Porter „írásaival milliók életébe hozott napsütést.” A játék szó a címben nyilvánvalóan az örömjátékra utal, az élet szó azonban mintha arra szolgálna, hogy felnagyítsa a játék szerepét. Egy jó üzenet csak akkor jut el igazán az olvasókhoz, ha a történet is jó hozzá. Kevés könyv van, ami ilyen nagy hatással volt rám. (Kovács Alexandra 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Varázslat. Méz. Kacagás. Szaladgálás az esőben. Egyszerűen nem értem, hogyan képes ilyen szintű boldogságra valaki. (Hodik Lilla 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Pollyanna csodaszere Különös szóbeszéd terjed a városban, mely szerint egy kislány, bizonyos Whittier Pollyanna olyan hatással van a betegekre, hogy az már csodaszámba megy. Városunk köztiszteletben álló orvosa, Chilton doktor kérésünkre elmondta, hogy betegei állapotában valóban mutatkoznak pozitív változások azok után, hogy a kislánnyal találkoztak. Ezek bizonyíthatóan nem csak a gyógyszeres terápiának köszönhetőek. Példaként említette a doktor, hogy egyszer egy beteg tüdőgyulladással került kórházba. A kezelés ellenére nem javult az állapota és a beteg már-már feladta a harcot. Ekkor látogatta meg őt Pollyanna, aki azután teljesen felgyógyult a betegségéből. A doktor véleménye szerint a kislány „csodaszere” annyiból áll, hogy szívesen beszélget a betegekkel. Türelmesen meghallgatja őket és reményt ébreszt bennük. Mindig jókedvű, a mindennek való örülni tudása olyan erőt ad a betegeknek, ami hihetetlen ütemben felgyorsítja a gyógyulás folyamatát. Bármi is legyen a kislány titka, egy biztos: a gyógyszerek mellett a lelki problémák megoldása, az életbe vetett hit is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.” (Kovács Péter 9.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Kosztolányi Dezső:
Aranysárkány
„…Én inkább büntetésnek, saját magunk sanyargatása okozójának mondanám a hazugságot, mint bűnnek. Lehet akármilyen apró a füllentés, a folytonos szorongással járó terhet állandóan a vállunkon kell cipelni, azon görcsölve, hogy mi lesz, ha esetleg kiderül az igazság. Más részről viszont erre is érvényes az az állandó törvény, hogy nem érdemes elkezdeni, mert hihetetlenül hamar el lehet jutni arra a szintre, ahonnan már nincs visszaút. Nem lehet az életet saját magunk becsapásával tölteni.” (Pataki Gréta 11.C, Ady Endre Gimnázium)

8. év 2013/2014. tanév

Kós Károly:
Az országépítő
Mindenki másért él. Az anya a gyermekért, az apa a családért, tanár a diákért, színész a közönségért, király a népért. Istvánnak országot kellett építenie, keresztény országot. (Molnár Sarolta 11.D Debreceni Református Kollégium)

István egész magánéletét feláldozta az országépítésért, hiszen mindent bele kellett építenie: szerelmet, családi békét, rokonságot, személyes boldogságot. Le kellett mondania az őszinte szerelemről is. (Konnát Árpád XII. C Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Líceum)

„A bajor származású Gizellát több feltétel teljesítése esetén adják feleségül Géza fejedelem fiához, Istvánhoz. Az egyik kritérium, hogy István legyen a magyarok uralkodója. A másik feltétel az volt, hogy a magyarok legyenek keresztények. Mindkét kérésnek eleget tettek a magyarok. Így lett Magyarország első királya István. Szerintem ezek jó döntések voltak, mert István ezzel megteremtette a kereszténység alapjait. Ez nem vált a magyarok kárára, István az olvasmányaim alapján jó király volt, hatalmát pozitív dolgokra használta. Nem tudom, mi történt volna akkor, ha ő ezeket nem teszi meg, megtette volna vajon más. Mindenesetre az ő nevéhez fűződik az első törvények megalkotása, a keresztény egyház megszervezése. Később emiatt szentté is avatják, és minden év augusztus 20-án őt ünnepeljük.” (Tar Dániel 9. D Debreceni Ady Endre Gimnázium)


R. L. Stevenson:
A kincses sziget
„Nagyon jó könyv. tele van izgalommal, és ékes példája az emberi elszántságnak, A történet egy fiúról szól, aki a sok megpróbáltatás és veszteség után gazdag lesz. „ (Neisz – Neiszer Róbert - 9.B Ócsa, Bolyai János Gimnázium)

„Nekem az érzékletes leírások, mesélések, a lendületes cselekmény, illetve a kalózok és egyéb tengeri népek szavajárása, babonái, gondolkodásmódja, tettinek indoklása tetszett a legjobban. Igazán ajánlom elolvasásra, hiszen nem muszáj észrevenni a burkoltan megjelenő filozófiai és politikai részeket, csak engedni kell, hogy szórakoztasson. „ (Konnát Árpád XII.C – Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Líceum)

„A történet a 18. században játszódik, György király idején. Egy fiatal fiú egy izgalmas eset révén hozzájut egy régi, titokzatos térképhez, s ez váratlan, izgalmas események sorozatát indítja el. A fiú és társai úgy döntenek, hogy felkutatják a térképen megjelölt szigetet. A kalandnak induló utazás azonban veszélyes harcba csap át át, ahol már az életük forog kockán.” (Tóth Ildikó 13. C – Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Felüdülés volt végre egy vérbeli kalandregényt olvasni, ahol nem egy csillogó vámpírfiú harcol egy farkasemberrel.” (Sipeki Rózsa 13. C – Debreceni Ady Endre Gimnázium)


J. R. R. Tolkien:
A hobbit
Akármilyen kicsinek is érezzük magunkat a világban, küzdjünk meg minden feladattal, hiszen ha meg sem próbáljuk, hiába álmodozunk! (Reszegi Fanni 10.B Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolája)

Ha merész vagy, sok gyönyörűséget, izgalmas kalandot fedezhetsz fel az életben. (Bártfai Bernadett 9.évf. Budapest, Egressy Béni Alap-és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskola)

A gonosz legyőzhető, akármilyen legyőzhetetlennek is tűnik! Számomra ezt jelenti leginkább A hobbit. (Huszti Anna 8.A Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Manapság az emberek csak a maguk érdekeit nézik, önzővé váltak. Igaz barátokat is nehezebb találni, de ha valaki talál, akkor értük tegyen meg mindent, ahogyan Zsákos Bilbó a törpökért. (Izsoó Kolos 12.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Tolkien azt mutatja meg Bilbó történetével, hogy nincsenek határok. Lerombolhatjuk a saját korlátainkat, és hihetetlen kalandokat élhetünk át. (Domokos Fanni 12.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Az emberek többet érnének el, ha hajlandóak volnának összefogni. Tolkien kiemeli a regényben az összetartást, kitartást, az elhivatottságot és az észt. (Takács Rebeka Laura 11.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Tolkien megtanítja az embert arra, hogy nem feltétlenül rosszabb valaki, ha más mint a többiek; hogy nem minden az, aminek látszik. s arra is, hogy higgyünk a leglehetetlenebb helyzetekben is, hiszen csodák igenis léteznek. (Rosa Helena Rubina 7.B DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

Egy kis ember is képes megváltoztatni a világot. A legfontosabb dolgokat az életben csak akkor érjük el, ha nagyon akarjuk. (Vince Lajos 12.N A Debreceni SzC Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolája)

Sose kételkedjünk magunkban, mert a legváratlanabb helyzetekben mutatkozhat meg, hogy mire vagyunk képesek. (Rajna Franciska 9.A Szolnok Városi Kollégium)

Egyszerűen nagyszerű. Masszívan felépített az egész világa. Semmi ellentmondás, semmi, amibe bele lehetne kötni. (Hodik Lilla 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Zsákos Bilbó alapvetően olyan, mint a többi hobbit. szereti a finom ételt, a pihenést, a pipázást, egyszóval a nyugodt életet. Mégis valamit örökölt felmenőitől, ami arra sarkallja, hogy részt vegyen a kalandban. Irigylem, ahogy ott tudott hagyni mindent. (Buglyó Attila 12.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Bilbó jósága, kedvessége példamutató. Nem a kincs érdekli, hanem a béke. Szereti a barátait, és semmiféle kincsért el nem cserélné őket. (Papp Ibolya 9.A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakközépiskolája, Hajdúszoboszló)

Sok szívmelengető üzenetet tartalmaz a mai ember számára Tolkien műve. Ne legyünk kapzsik! Mindig bocsássunk meg! Sose zárjuk el magunkat az új dolgoktól! (Szabó Vanessza 10.A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakközépiskolája, Hajdúszoboszló)

A mű legfontosabb üzenete számomra az, ami a mai világban nem sok helyen található: az igazi összetartozás. Egy közös cél érdekében olyanok fogtak össze, akik nem biztos, hogy korábban sokat tettek volna egymásért. Ez hiányzik a mai világból. (Győri Marcell 9.B Ócsa, Bolyai János Gimnázium)


Sarkadi Imre:
Elveszett paradicsom
„Sebők Imre a mű legidősebb és egyben legbölcsebb karaktere. A tudománynak köszönhető tapasztalatait és tudását a legrendkívülibb módon próbálja gyerekeinek átadni a saját szemszögéből. Hatalmas szeretet és törődés árad belőle.” (Pataki Gréta 12. C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Egy idős ember is szerezhet új tapasztalatokat, ezért is kell pozitívan felfognunk azt, hogy élhetünk. Mert az élet szabadság, nem pedig börtön, és a szabadság sosem terhes.” (Tóthfalusi Kitti 12. B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Az élet egy ajándék, egy kiváltság. Nem lehet benne elfáradni, mert sose ad az Úr nagyobb terhet, mint amit el tudunk viselni. Az életben gyönyörködni lehet, hogy mennyire eltervezett és a legapróbb részletekig kitalált….” (Varga Dávid 11. C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

9. év 2014/2015. tanév

Jókai Anna:
Szegény Sudár Anna
Különbözőek a kultúrák, de tisztelni kell a másét. (Izsoó Kolos 13.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Sudár Anna mindvégig fájlalja azt, hogy elszakították hazájától, kultúrájától. Ez szerintem ma is fáj minden nem önszántából külföldön élőnek…” (Gál Kitti 10.A, Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Szakközépiskolája, Hajdúszoboszló)


William Shakespeare:
A makrancos hölgy
Érdekes civódás, ahogy Petruchió és Katalin a mű végére egymáshoz szoknak. A mű üzenete, hogy megfelelő módszerrel és körülmények között a dolgok javíthatóvá válnak. (Takács Rebeka Laura 12.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Katalin előnyére változott, de kicsit sajnáljuk ismert elvesztette az igazi valóját (amennyiben makacsságát nem csak megjátszotta). Abba rossz belegondolni, hogy valakivel ha erőszakosan kezdenek bánni, mennyire változtatja meg az illetőt lelkiekben. (Huszti Anna 9.A Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Katalint meg lehetett változtatni. A mai világban szerintem egy nő felett nem lehet Petruchio módszereivel győzelmet aratni (Balázs Dóra 10.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Minden, ami makrancos…. Amint a könyvtárból kikölcsönöztem, s kezembe vettem, tudtam, ebből fogom majd a portfóliómat is készíteni. Ezek mellett persze más okok is voltak. Mindig is imádtam, és kíváncsi voltam arra, vajon ki is lehet William Shakepseare, az angol reneszánsz költészet nagy alkotója, a hírhedt, a hatalmas. A világirodalom egyik legismertebb alakjáról mégis vajmi keveset tudtam. Ismereteim hiánya és kíváncsiságom arra ösztökélt, hogy minél többet tudjak meg, és erre a legalkalmasabb e bizonyos portfólió…. Én, William Shakespeare szelleme most elmesélem nektek a történetemet, a születésemtől kezdve, egészen a túlvilági életem kezdetéig. Első hallásra lehet, hogy érdekesnek fog tűnni, de én tényleg egy 450 éves kísértet vagyok. Sajnos jómagam sem tudom a dátumot a születésemet illetően. Valahol 1564. április 23. környékén hozott világra édesanyám Mary Arden, egy Stratford-upon-Avon nevű városkában.[ ………] Mikor éltem, még csak nem is sejtettem, hogy egyszer világhírű költő leszek. Mindent összevetve érdekes életem volt a Földön, bár az itteni, túlvilági lét sem rossz. Továbbra is írok, ha akad szabadidőm. Nem olyan egyszerű ám egy szellem élete. A fejem tele van jobbnál jobb történetekkel, és remélem egyszer majd ezeket is elmesélhetem….” (Ormós Zsaklin 9.Kny Debreceni Ady Endre Gimnázium- részlet egy magyarórai projektmunkából)


Ransom Riggs:
Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
„Ahogy Jacob, a regény főhőse, én is rajongásig imádtam nagyapámat, akivel sajnos már nem találkozhatok többet. Ezért is választanám – ha tehetném- az időutazás képességét.” (Gábor Zsuzsa Rebeka 9.évf. DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma)

„Ha különleges lennék, bárhova mennék, mosolyt csalnék az emberek arcára, mert az emberek boldogságával jobb hely lenne a világ.” (Herceg Evelin 13. B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Ha lehetne, jobbá tenném a világot, ha különleges képességem volna.” (Domokos Fanni 13.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

 „Kedves Béci! Immár 69 éves fejjel ülök itt, és írom Neked ezt a levelet. Még abban a korban lehetsz, ahogy most visszaemlékszem, amikor szüntelenül ábrándozol, és úgy hiszed, az életben minden úgy fog történni, ahogy azt Te szeretnéd. Az elmúlt fél évszázad folyamán sok mindent megtapasztaltam, és persze több dolog is megváltozott, úgy a világban, mint bennem. A jövődet meg nem tudom változtatni, de segíthetek jobbá tenni. Ebben a pillanatban csupán egyetlen hasznos tanácsom van számodra: légy elfogadóbb! Az élet során Te majd rendszerint megpróbálsz mindent átváltoztatni, a saját képedre formálni, mivel úgy hiszed, hogy az csak úgy lehet jó. Próbálj meg más utak után nézni! A világban mindennek megvan a maga szerepe, és Te ezt fogadd el! Ha megtanulsz idejekorán azonosulni a változás fogalmával, egy szép és tartalmas élet várhat Rád! Remélem tudtam segíteni, és hozzájárulni egy pozitív változás létrejöttéhez a sorsodat illetően. Remélhetőleg hamarosan találkozunk majd, de akkor Én és Te már nem leszünk ugyanazok! Fogadj szót! Üdv: Béci, 2065-ből” (Pércsi Béla 13. B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Kedves "régi Én"! Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de Én, a levél írója nem vagyok más, mint Te, vagyis egy és ugyanaz a személy vagyunk, csak én 50 évvel későbbi jövőben élek. Amint megtudtam, hogy képes vagyok írni a múltbéli önmagamnak, egyből papírt és tollat ragadtam. Szeretnélek pár dologra figyelmeztetni, és szeretném, ha nem követnéd el ugyanazokat a hibákat, amiket Én már igen. Először is figyelj oda, hogy kiben bízol és kiben nem. Ne fecsegj ki akármit akárkinek, mert az csak bajt szül! Higgy magadban, ne befolyásoljanak, főleg ne azok, akik ellened dolgoznak! Tegyél meg mindent azokért, akik melléd állnak és segítenek rajtad! Ami viszont mindennél fontosabb: állj ki magadért és védd meg azt, amiben és akiben hiszel. Lehet, hogy nem érzed még igazán fontosnak mindegyik sort, de idővel minden mondat értelmet nyer, meglátod. Remélem ezen levél olvasása rávilágít majd néhány fontos dologra. Szívbéli üdvözlettel, Te ” (Somogyi Viktória 9. KNy Debreceni Ady Endre Gimnázium)

 „Drága Enikő! Most biztos furcsállod, ki is vagyok igazán. Sok kérdés merülhet fel benned, de elmagyarázom. A mi időnkben, 2065-ben már kifejlettebb a tudomány, és ugyan időutazásra nincs lehetőség, de valamilyen tárgyat már elküldhetünk bárhová. Azért küldöm neked ezt a levelet, hogy figyelmeztesselek pár dologra, ami nem nagy vonalakban változtatja meg a jövődet, de jó tanácsként szolgál. Kérlek, becsüld meg azt, amid van. Örülj a barátaidnak, és sose bántsd meg, akiket szeretsz! Szeresd a családodat, és ne bántsd őket mert nem tudhatod meddig lesznek még veled. Állj ellent a lustaságnak, és tanulj, hogy minél jobb jövőd legyen! Ne érdekeljenek a rosszakaróid, azok mindig lesznek, inkább tölts minél több időt azokkal akiket szeretsz, és nevess sokat! Küzdj az álmaidért és sose add fel őket! Légy boldog. Szeretettel, a jövőbeli éned.” (Puskás Enikő Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola,. Budapest)


Jókai Mór:
A nagyenyedi két fűzfa
„A 700 tagú család Egészen kis korban kerültek be a kálvinista kollégiumba a rakoncátlan diákok. Szüleik helyett nagyszerű tudósprofesszorok nevelték őket, és tömték tele fejüket tudománnyal. A világhírű könyvtárukban múlatták idejüket, a történelemről és a matematikáról szóló könyveket bújva. „Édesapjuk”, Gerzson professzor úr rendes emberként óvta, védte őket mindenféle csetepatétól. Ha viszont Gerzson úr védelméről volt szó. a kollégium diákjai képesek voltak akárhány labancot fűzfadoronggal elverni. amint alkalmuk nyílt erre, az ”apai” parancsot megtagadva azonnal összefogtak, és mint egy hatalmas család álltak ki családfőjükért.” (Perjés Petra 12. C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Curriculum vitae Nehéz ám az iskolatáska. Az is volt, az is lesz. A kollégium falai közt komoly munka folyik, hölgyeim és uraim. Hiszen emberjószágokat nevelünk. Korán reggel kelés, kora este takarodó. Nap közben a számtan, mértan, írás, olvasás sem tréfa, mivel az észnek valahogy bele kell kerülnie abba a konok serdülő fejbe. Ha megkérdeznénk bármely diákot, hogy ki veszi komolyabban a tanulást, tanár vagy diák, szerintem egyértelmű lenne a válasz. Mindezek ellenére, mint már mondtam, komoly munka folyik a kollégium falai között. Hogy milyen? Járjanak utána!” (Szabó Noémi 9. KnyC Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Alattomos altatókkal altatsz andalgós alkonyon,/ Bús bánatomban babám bűntudatra bájolom./ Cifet-cafatokra dirib-darabolt dobogó dübögőm/ E dallamot dúdolja egyes-egyedül,/ Esztelen esdeklek előtted egyetlen,/ Édes életem értelmetlen s érdektelen….” (Bajdó László 10. A, Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Debrecen)

Titkos sorok, Neked „Drága szívem titkos szerelme, Ki most is úgy ragyogsz lenn a kertbe! Bár élőben mondhatnám el Neked, Mit most titokban papírra vetek! Te vagy nekem a sötétségben a fény, Mi világosságot hoz a nap végén……….” (Domokos Fanni, 13. B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Drága Klárika! Kérem, bocsásson meg, amiért így kell megvallanom érzéseimet, melyeket ön ébresztett bennem. Ha lenne bátorságom, személyesen közölném, hogy szerelmes vagyok magába! Magácska jár egész nap az eszemben, és nem tudok másra gondolni, csak az én imádott rózsaszálamra. Már az ön nagyra tisztelt édesapja óráin sem tudom fékezni gondolataimat. Az étel íztelen, ahogy az életem is maga nélkül. Biztos vagyok benne, hogy magáért még a lehetetlenre is képes lennék! Levelem átfutni nem merem, hiszen megöl a félelem. A sorsom van kezében. Már az is boldogsággal tölt el, hogy közölhettem önnel érzéseimet. Imádója és tisztelője, József „ (Gábor Zsuzsa Rebeka, DE Kossuth Gyakorló Gimnázium)

„….Hiszen te olyan vagy, mint egy tündér, aki azon a parton áll, ahova én nem tudok eljutni, mert őriz téged egy vár és egy tűzokádó sárkány…..” (Tóthfalusi Kitti 13. B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„… Pedig én úgy tudnálak szeretni, mint még soha senki nem szeretett, jobban, mint Quasimodo Esmeraldát, s melletted én is torzszülöttnek érzem magam, hisz nem érek fel isteni szépségedhez, s lásd, haldoklom is emiatt….” (Szabó Brigitta 9. A, Debreceni Ady Endre Gimnázium)

10. év 2015/2016. tanév

Anna Gavalda:
35 kiló remény
„Az élet akkor kezdődik el, amikor kilépsz a kényelmes életedből…Minden nagy teljesítmény elején az a legnehezebb, hogy megértsük: a verseny nem arról szól, hogy legyőzd a többi ellenfeled, hanem hogy legyőzd azt a kis hangot a fejedben, ami arra sarkall, hogy add fel, hogy nem vagy elég erős,és nem fogsz elérni semmit az életben. Igazán élni a legritkább dolog ebben a világban, a legtöbb ember csak létezik…” (Szabó Noémi 9. C)

Gregoire-nak lassabban megy a tanulás. Sok erő és kitartás kell ahhoz, hogy megtanuljon tanulni. Kicsi, vékony, és ezért is hátrányosnak tekinti magát. Makacs természetű, nehezen alkalmazkodik. De amit szeret- a barkácsolás-, abban zseniális. Végül biztatással és összeszedettségével megtalálja a helyét. Sikerül a célja, hiszen benne van 35 kiló remény. (Rusói Fanni 11.D Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Nem az a fontos, hogy a legjobbak legyünk, hanem hogy jól használjuk a tudásunkat. (Jenei Viktória 10. B Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Igaz, hogy Gregoire többször is bukott, de amibe egyszer belefogott és élvezettel csinálta, abból mindig csoda született. Amikor a vastag felvételi füzetet töltötte ki, idő kellett neki, míg rájött, hogy ő tulajdonképpen majdnem mindenre tudja a választ. És lám! Fel is vették a hőn áhított iskolába! Teknőstempóban jutott el idáig, de eljutott. Megtalálta a helyét a világban. És amikor Léon apó bajban volt, mindnet megtett érte a maga módján, hogy megmentse. (Kecskés Csenge 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Ha valaki nem találja önmagát, mások felé sem fog tudni nyitni. Nem szeretném, ha a saját gyerekem úgy vélekedne az iskoláról, mint Gregoire, aki valójában azért nem szeretett iskolába járni, mert túlságosan egyedül volt. (Zöld Melinda 9.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Gregoire -amikor páncélra volt szüksége- visszavonult nagyapja műhelyébe. Lassan talált rá arra az útra, ami igazán neki való. Ő a példa rá, hogy a gyorsaság nem minden. A lassabbak éppen úgy, csak talán több tapasztalattal érik el a céljukat. (Nagy Petra 9.KNy Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„A kezeim remegtek, izgalmamban az alsó ajkamat harapdáltam. Nem fog sikerülni! Egy éve még fel sem tudtam kelni az ágyból, hogy is sikerülhetne? Kilestem a függönyök mögül. A mentoraim az első sorban ültek, mellettük pedig a zsűri. A második sorban a családom nézte csillogó szemmel a színpadot. Az anya széke melletti üres helyre tévedt a szemem. Egy kövér könnycsepp gurult le az arcomon, fojtogatott a sírás. Miért küldtem el? Miért kellett összevesznünk? Mi van, ha valami baj történik vele? Kérlek, gyere vissza! Elsétáltam a függönytől és visszaálttam a helyemre. Éppen az egyik kiálló hajtincsemet babráltam, amikor meghallottam, hogy a hátam mögött recseg a padló. Először az illatát éreztem meg, majd a kezeit a szememem. Felkacagtam, mire ő elváltoztatott hangon kezdett el magyarázni. -Nem fogok bocsánatot kérni- mondta teljesen higgadtan, iszonyú mély hangon. - Mit is vártam?!-haraptam be az alsó ajkamat. -De csak azért, mert még azt sem tudod, ki vagyok- nevetett fel, miközben kezeit elhúzta a szemeim elől. A kabátzsebébe nyúlt, és elővett egy kis dobozt. - Figyelj, Angyalka! Mindjárt beülök a közönséghez, te elkápráztatod a zsűrit, aztán elmegyünk vacsorázni. Most pedig...-nyitotta ki lassan a dobozt- Ennek a csuklódon a helye! Sok sikert! És igaza lett. Nem kérkedés, de állva tapsolt a zsűri is! Abszolút nem erre számítottam. Csak ő kellett, pár bátorító szó, a tudat, hogy hisz bennem, és számomra nem volt lehetetlen (Hodik Lilla 9. NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Egyedül voltam. Már késő este volt, rég aludnom kellett volna... másnap meccsünk volt. Ez az utolsó, muszáj győznünk, hogy továbbjuthassunk. Mindenki csak ezt hajtogatta... a gyomromat körbeölelő csomó egyre szorosabb lett. Képtelen voltam elaludni, csak némán, üveges tekintettel bámultam a falat. Úgy tűnt, hogy megállt körülöttem az idő. Már hosszú ideje ültem így az ágyamon, amikor apró lépteket hallottam. A szobám ajtaja nyikorogva résnyire kinyílt. Előbb két apró kezecske, majd egy kíváncsi szempár... A húgom, látva, hogy még mindig nem alszom felém szaladt, felugrott az ágyra, bebújt mellém a takaró alá, és szorosan átölelt. Szokásos széles mosolyával nézett fel rám " Tudom, hogy nyerni fogtok holnap. " Az ablakon át a hold bevilágította a szobát. Tétován viszonoztam az ölelést. Nem tudtam megszólalni " Köszönöm " feleltem hangtalanul. Hirtelen felpattant, majd kiszaladt a szobából. A csukott ajtót néztem... és mosolyogtam. Még mindig magam előtt láttam azt a ragyogó kék szempárt. A korábban kínzó csomóról megfeledkezve gyorsan álomba merültem. Másnap, meccs előtt végignéztem a tömegen. Ott ült az első sorban, rám mosolygott, és integetett. Újra elöntött az esti magabiztosság. Éreztem, hogy meg tudjuk nyerni a meccset. A csapatom felé fordultam. A magabiztosságom biztató szavakba öntöttem. A következő emlékem már az, ahogy a labda lassan a kapuba gurul... Nyertünk. A kislány leszaladt a helyéről és újra átölelt. Sikerült...” (Farkas Andrea Szilvia Benedek Elek Líceum, Székelyudvarhely)


Jack London:
Az éneklő kutya
 


Bertolt Brecht:
A szecsuáni jó lélek
Azok adnak a legtöbbet, és azok a legkedvesebbek, akik a legszegényebbek….A szenvedés erősíti, nemesíti a lelket. A nyomorban, a szegénységben Sen te van előtérben, Minél jobb anyagi helyzetbe kerül Sen Te, annál többször támaszkodik az érzelemmentes Sui Ta személyiségére. (Huszti Anna 10.A Debreceni Ady Endre Gimnázium)

Minél rosszabb valakinek a helyzete, annál jobban látja, hogy ki a jó. (Molnár Alexandra 9.B Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolája)

„Brecht szerint csak akkor maradhat jó az ember, ha van valami, ami elvárja tőle a jó viselkedést. Egyetértek a gondolattal, a világban folyamatosan választani kell jó és rossz között, nehéz jónak maradni, ha a környezet, a körülöttünk élők a rossz felé húznak. Kell egy erő,legyen az a hit vagy egy példamutató ember, aki mércéül szolgál,hogy megerősítse a jóság fontosságát.Ez nélkülözhetetlen egy olyan világban ahol a többség nem így cselekszik, és ahol jónak lenni nehéz. Kellenek erkölcsi elvárások, mert ezek nélkül az embert semmi nem különböztetné meg az állatoktól, a társadalom anarchiába süllyedne.” (Bán István Zoltán 13.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Az ember megpróbál jó lenni, és követni a szabályokat, segíteni másoknak, szeretet és jóságot adni. Ha ezeket egy idő után nem értékeli senki, megszűnik a láncreakció, amit eddig adott és kapott, de ha nem kapja vissza, nem is fog többet adni. hiába próbálkozik az ember, ha nem adnak egy fénysugarat neki, hogy jól csinálod, így kell, elvész benne a fény. Az idézet rávilágít, hogy mennyire függünk egymástól ,és szükségünk van egy társra, barátra, ismerősre , családra. Egymás nélkül, olyanok vagyunk, mint a félig kirakott puzzle, nem vagyunk egészek, jóság, szeretet nélkül.” (Lukács Andrea 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)

„Az ember nem azért jószívű, mert elvárják tőle, hanem teljesen függetlenül, maga miatt. Az idő sem akadálya, mivel a jószívűség belülről jön, az ember szívéből. Ha keveset adsz is, és szívből adod, nem elvárásból, soknak számít. Én magam miatt szoktam segíteni az embereknek, mert tudom, hogy ha nekem is kell segítség, szó nélkül segítenek, a jóság kívánása nélkül is.”! (Rácz László 9.NyB Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Fehér Klára:
Bezzeg az én időmben!
 

11. év 2016/2017. tanév

Cronin:
Réztábla a kapu alatt
 


Karinthy Frigyes:
Novellák
A humor elengedhetetlen, ha teljes életet akarunk élni. Ha nem tanulunk meg nevetni a rossz dolgokon, belefáradunk az életbe. Ha feloldódik a feszültség, megoldódik a baj is. Erre tanítanak Karinthy novellái. (Hodik Lilla 9.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Karinthy arra tanít, hogy a humor egy sokélű kard, amit arra lendítünk, amerre csak rándul a karunk. Ugyanakkor kiváló eszköze is a kritikának. Humorral elfedhetjük mély gondolatainkat. A novellák még egy pici ablakot is nyitnak arra, hogyan barátkozhatunk meg a mulandósággal. Jóval meghaladta a korát, most is igazak Karinthy üzenetei, aki megtanított nevetve gondolkodni. Megtanított gondolkodva nevetni. (Füzesi Gábor 9.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Karinthy minden novellájában fellelhető a humor. Sokszor menekvésképpen a rossz anyagi helyzet vagy a világot értelmezni próbáló nagy gondolatok elől. Az önirónia remek gyógyír a bajokra, ahogyan az a Visszakérem az iskolapénzt című novellából is kiderül.(Balogh Anett 11.A, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
A Láncszemek c. novellában egyszerre ragad el a humor és a kifejtett téma komolysága. A Tegezés valós képet ad arról, hogy manapság az emberek alkohol vagy az internet nélkül képtelenek érzéseiket felvállalva megnyilvánulni.(Fazekas Panna 11.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Meghozta ez a pár novella a kedvemet a többi Karinthy –mű olvasásához. Biztos vagyok abban, hogy aki Karinthyt olvas, másképp látja majd a világot.(Gőz Márton, 9.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Antoine de Saint-Exupéry:
A kis herceg
Eleged van a szürkeségből? Hogy a felnőttek olyanok, mint a robotok? Akkor fogd ezt a könyvet és ismerkedj meg a kis herceggel! Ő újra színt hoz az életedbe. Tanuld meg újra, hogyan láthatod gyermekként a világot, s rájössz, hogy az élet nem csak számokból és tanulásból áll. Az élet boldogság. Bánat. Szeretet. Tudni vágyás. Utazás, Barátok. Rózsák. Kis hercegek. Az élet rövid. használd ki!Tarts velem és lásd a világot kifordítva, láss egy más, egy igazi valóságot! (Hodik Lilla 9. B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Ajánlom ezt a könyvet minden embernek, aki a gyermeki lélek őszinteségét keresi. Egy felnőtt és a kis herceg szívmelengető párbeszédét olvashatjuk. Exupéry könyve megtanít arra, hogy figyeljünk egymásra, hallgassuk meg a gyermekeket, s arra is, hogy az őszinteség csodákra képes. (Balog Zoltán X.A, Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna)
Megható történet barátságról és szeretetről. Megváltoztathatja a véleményünket, azt, ahogyan látjuk a világot. Egy ártatlan gyermek szemével látjuk a Földet és lakóit, akárcsak a többi bolygó érdekes szerzeteit. Mely értékek is fontosak a számunkra? Helyes-e azonnal ítélkezni mások felett? Tanulhatunk belőle az igaz szeretetről, és arról, hogy valóban elveszíthetünk-e valakit, akit így szeretünk? (Farkas Andrea-Szilvia, XI.B Benedek Elek Líceum, Székelyudvarhely)
Felnőtt vagy kicsit idősebb fejjel jobban meg tudjuk érteni Saint-Exupéry művét, mint gyermekfejjel. Amikor apukám olvasta nekem, egyszerű mesének gondoltam. Többé már nem egy virágról és bolygókról szóló történetre fogok gondolni, hanem mély kritikát megfogalmazó mesterműre, amely megtanít bennünket a helyes úton járni, megtanít szeretni, felismerni az idő jelentőségét egy kapcsolatban. Szerintem mindenkinek el kellene olvasnia ezt a könyvet. (Surgán Krisztina 12.B, Ócsai Bolyai János Gimnázium)
Nem csak egyszerű mese! Kisgyermekek számára is érthető módon ír az emberi kapcsolatok fontosságáról. Megtanít arra, hogy felelősséggel tartozunk a barátainkért, szeretteinkért. (Ézsiás Zsófia 8. A, Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola)
 „Jól csak a szívével lát az ember…”A szemünk nagyon hasznos érzékszervünk, de nem tehetjük meg azt, hogy rá hagyatkozunk. Minden igazán lényeges dolog a lelkünkre, a szívünkre hat. Fontos figyelmeztetés ez a felnőttek számára , mert a rohanó hétköznapokban elfelejtenek élni, s az értékeket észrevenni. A valódi csoda mindig a dolgok mélyén rejtőzik, mintha arra várna, hogy mi magunk bontsuk ki. (Fazekas Panna 11.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
 Ha látok egy felhőt, ma már nemcsak egy fehér vattapamacsot látok, hanem látom a sárkányt, a pingvint. Ezt is ez a mű tanította meg számomra. Hiszen néha egy kalap sem az, aminek látszik. (Bányai Angéla 8.B, Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Debrecen)
Exupéry művének elolvasása után garantálom, hogy mindenki fel fog nézni a csillagokra, és azt fogja érezni, amit a szerző. Olyan felnőtteknek ajánlom olvasásra, akik túl sok idejüket töltik a számok, a politika és a pénz világában. (Lajtos Krisztián 11.A, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Az ember első látásra nem is gondolná, hogy micsoda érték lapul meg egy apró történetben. Újjászületünk, megújulunk, megjavulunk általa. Kedvem lenne most, miután újraolvastam ezt a regényt minden szerettemet felkeresni, és szeretni őket úgy, ahogyan ez a mű megtanított, hogy szeressek. (Gőz Márton 9.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
A kis herceg megtanítja olvasóját érezni és szeretni. Ő maga szelídíti meg őket. (Kemecsei Enikő 9. KNy, Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Mikszáth Kálmán:
A két koldusdiák
 

12. év 2017/2018. tanév

Ray Bradbury:
451 Fahrenheit
Olyan embereknek ajánlom ezt a könyvet, akiknek nincs idejük. Rohanó világban játszódik a történet, ahol az emberek még egymással beszélgetni nem érnek rá. Ez a regény felhívja a figyelmet a könyvek szerepére, és hogy milyen könnyen hamuvá válhatnak, mint a szabad akaratunk, ha hagyjuk befolyásolni magunkat. Arra is rámutat, hogy milyen fontos is megállni, körbenézni és megkérdezni: „Miért?”, s nem csak tudatlanul sodródni az árral. (Kecskés Bence 9.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Alig bírtam letenni. Többször ültem fölötte elszörnyülködve. Együtt küzdöttem Montaggal. Hogyan lehet élni egy ilyen világban? Szerintem ezt a könyvet életében legalább egyszer mindenkinek el kellene olvasnia. (Baditz Lili 11.B , Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)
Ez a mű a nem túl távoli jövőben játszódik, előrevetítve néhány igen komoly problémát. Jobb-e a tudatlanság a fájdalmas igazságnál? Mit tehet az egyén a világért? Amikor a kezembe vettem ezt a regényt, nem számítottam nagy csodára, de ahogy olvastam, rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem, s újabb remek regénnyel gazdagodott a „Kedvenc könyvek” című listám. (Csécs Rebeka 12. évf. , Klebelsberg Középiskolai Kollégium, Kaposvár)
Aki a sorok mögé tud látni, észreveheti, hogy a monoton ismétlődő melléknevek és főnevek egymás után mind egy-egy vészkiáltás. Szomorúság, emlékek, undor, megvetés. Az érzések óriási skálája egy regényben, középpontban a könyvekkel. A könyv tudás, a tudás hatalom, a hatalomtól félünk. Merünk-e kiállni a könyvek mellett a nehéz időkben is? (Hodik Lilla 10.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Ajánlom ezt a művet azoknak a fiataloknak, akiknek az otthoni könyvszekrény már csak egy bútordarab. Azoknak, akik keresik a világban a jót és értékeset, de sem a televízió, sem az Internet világában nem találják. Bátran olvashatják azok is, akik sokszor nem veszik észre az apró és finom részleteket! (Csákfalvi Réka 9.B)
A tudás olyan, mint egy ruhadarab, tudni kell viselni. Ezt a tudást az élet minden területéről a könyvekből szerezhetjük meg. (Hunyadi Vivien 12.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Ha nem látod értelmét a mai rohanó világnak, vagy épp te is vele rohansz, erre a könyvre van szükséged! Ez a könyv megnyugvást ad. Nyersen elénk tárja azokat a problémákat, amelyek ma is igazak. Egy tűzőr tanulságos története, aki rádöbben, miben is rejlik az igazi érték. (Pajkos Lilla 10.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Bradbury regénye egy izgalmas és egyben elgondolkodtató történetben világít rá a könyvek fontossága mellett olyan dolgokra is, amelyeket az emberiség kezd elfelejteni. Már kiskorunktól fogva mindenki azt hajtogatja, hogy olvasni fontos. Azonban erre csak akkor ébrednénk rá igazán, ha a könyveket hirtelen eltörölnék a Föld színéről. (Nedró Emese 9.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Ennek a műnek a legfőbb mondanivalója az, hogy gondolkodnunk kell. Táplálnunk kell a gondolkodás tüzét könyvekkel. Én igazán szerettem olvasni ezt a művet. Nagyon tetszett a hangulata, szókincse, s legjobban a mondanivalója. Szerintem legalább egyszer mindenkinek el kellene olvasni.(Kemecsei Enikő 9.C Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Nagyon erős társadalomkritika, ami akár már a mi társadalmunkat is jellemezhetné. Az üzenete: Eljut a világ odáig, hogy a tv-falak mindennél fontosabbak lesznek, és a bűnüldözést egy rossz akciófilmként nézheti végig élőben az ember a saját otthonában? (Zolnai Fruzsina 12.B Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Érdekes és szórakoztató a könyv. Elmondja, hogy ha nem vigyázunk, egymást fogjuk elpusztítani. Ha a könyvek, amelyekből a tudást szereztük, eltűnnek, teljes tudatlanságban fogunk üres életet élni. (Vas Ferenc Barnabás 7.A Debreceni Ady Endre Gimnázium)
A világ legjobb könyvei közé tartozik, a versenytől függetlenül is. felnyitotta a szemem. Az olvasás nemcsak jó, hanem hasznos is, különben a világnak vége, s nem lesz méltó a fennmaradásra. (Győrfi Tünde 8.E, Hőgyes Endre Gimnázium, Hajdúszoboszló)
Mióta olvastam, azóta már nem tévézek annyit. Elgondolkodtam a művön, s a lehető legtöbb időt a testvéremmel és a családommal töltöm. (László Petra Fruzsina 8.A, Vénkerti Általános Iskola, Debrecen)
Sötét napok jönnének, ha egyszer eljutna a világ odáig, hogy betiltanák az olvasást.(Csávás Flóra 7.E, Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskola, Debrecen)
Örülök, hogy olyan könyvet olvashattam, ami az olvasásról szól, és ráébreszt arra, hogy ez érték. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy olvastam, értettem és élveztem. (Patkó Mátyás 9.B, Ócsai Bolyai János Gimnázium)
Bradbury regénye megmutatja, milyen fontosak is a könyvek. Görbe tükröt állít elénk. Mindenki keresi a boldogságot, de nem találja meg, pedig ott van az orra előtt, csak egy kicsit le kellene lassítani. Engem teljesen magával ragadott a mű, le sem tudtam tenni. (Orbán Leila 11. B, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)
Nem véletlenül mondják, hogy a könyvek tudással ruháznak fel. Minden elolvasott könyv egy-egy darabot tesz hozzánk, személyiségünkhöz, lelkünk „ruhájához”.Bradbury műve fikció, de bármikor valósággá válhat a története. De mindig vannak, akik nem vakulnak el, felnyílik a szemük, s észreveszik, hogy a világ a saját pusztulása felé rohan fékezhetetlenül. (Ézsiás Zsófia 9.C, BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Budapest)
Ez a regény tökéletesen felnyitja a szemét az olvasónak, és érzékelteti vele, hogy könyvek nélkül egy bizarr, értelmileg és érzelmileg fejletlen társadalomban élnénk, ahol mindenki elhinne mindent, amit mondanak neki, el sem gondolkodna az ellenkezőjén. (Fejős Bernadett 9.B, Ócsai Bolyai János Gimnázium)


Ady Endre:
Muskétás tanár úr
A Muskétás tanár úr című novella rendkívül jól bemutatja azt, hogy mélyen megkeserítő is lehet saját magunkra és a környezetünkre nézve, ha egész életünket arra fordítjuk, hogy mások elvárásainak feleljünk meg, s szigorú menetrend szerint éljünk. (Orbán Leila 11.B, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)
Ajánlom a Muskétás tanár úr című novellát, hogy te is rájöjj, hogyan képes valakit megváltoztatni az utazás. Olvasd el, hogy rájöjj, mennyi szép dolog van körötted, amit fiatalként kell észrevenned és élvezned! (Csákfalvi Réka 9.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
A Teci és Juci című novella megrázó mű. csontig hatol. Azóta jobban érzékelem azt, amim van. A szüleimhez fűződő kapcsolatom még szorosabb lett, és elkezdtem felmérni a lehetőségeimet az életben. Épp az gyönyörködtet Ady írásában, hogy óriás hatást gyakorol az emberre, és mindenkiből más, de komoly gondolatokat vált ki, az ellentétek gyönyörét.(Fazekas Panna 12.B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Teremtéstörténetek
 


Molnár Ferenc:
Játék a kastélyban
 

13. év 2018/2019. tanév
5-6. osztályosok számára

Astrid Lindgren:
Ronja, a rabló lánya
 


Erich Kastner:
A repülő osztály
 

7-12. osztályosok számára

Németh László:
Galilei
 


Oscar Wilde:
A boldog herceg
 


Petőfi Sándor:
Úti jegyzetek, A nagyapa
Az Úti jegyzetek-ben Petőfi az utazásairól ír. A stílus, a szóhasználat régies, ezzel is hangulatossá téve a művet. Azoknak ajánlom, akik Petőfi élettörténetéről, a hajdani életkörülményekről szeretnének többet tudni. (Kecskés Bence 10. B, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
A nagyapa olyan próza, amelyet minden korosztály olvashat, igazi univerzális olvasmány. Megfogalmazása imádnivalóan bohókás, illik ehhez a témához, az idilli hangulathoz, ahogy a nagyapa átadja megélt életeseményit az új generációnak. (Győrfi Tünde Hőgyes Endre Gimnázium Hajdúszoboszló)


Alessandro Baricco:
Selyem
Ez a könyv tartalmazza azt, amire mindenki vágyik: utazást, kalandokat, veszélyt, szerelmet első látásra, izgalmat. Ebben a könyvben senki nem robban fel, nem válik vámpírrá, mégis megvan a maga varázsa, amivel lenyűgözi az olvasót. Valós érzelmekről szól egy valós, bár korábbi világban. (Gulyás Oldal Natália Ekonomska srednja škola "Bosa Milićević")
Ez a könyv egy csoda! Igazi, érdekes, lesújtó és tökéletes. (Győrfi Tünde Hőgyes Endre Gimnázium, Hajdúszoboszló)

14. év 2019/2020. tanév
5-6. osztályosok számára

Rónaszegi Miklós:
A Gézengúzok az Alpokalján
 


Christine Nöstlinger:
Konzerv Konrád
 

7-12. osztályosok számára

Benedek Elek:
Kőrösi Csoma Sándor
Fontos tudnunk, honnan jöttünk. Kutatnunk kell múltunkat, mert lehet, hogy éppen egy családfára bukkanunk, ami a miénk. (Bekei Tamás, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr)
Kőrösi Csoma Sándor életén keresztül megfigyelhetjük, hogy rengeteg új kaput megnyithat az élet előttünk őshazánk keresése során. (Jene Zsófia, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Tartozunk Kőrösi Csoma Sándornak annyival, hogy megismerjük életét. (Pércsi Hanna, Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Mark Twain:
Ádám és Éva naplója
Érdekes olvasni a nemek közötti különbséget. Ádámot a gyakorlati haszon érdekelte, Évának elegendő, ha szép. (Keresztes Kata, Debreceni Ady Endre Gimnázium)
Valami humorosra, de egyben romantikusra, elgondolkodtatóra vágysz? Ha a válaszod igen, ajánlom ezt a művet. Éva például úgy véli, hogy társa örül, ha folyamatosan követi őt és mindenféléről beszél. Ádámot viszont ez idegesíti. Káin megjelenésének körülményeiről Éva érdekesen számol be Ádámnak, aki sokáig halnak gondolja fiát. Felkeltettem érdeklődésed? Olvasd el! (Jene Zsófia, Debreceni Ady Endre Gimnázium)


Szent László legendák
 


Anne Frank naplója