Negyedik éve rendeztük meg az Olvass többet! tábort, idén ismét Hajdúszoboszlón, az Aquapartmanban, szponzorunk Komócsin Zoltán és családja támogatásával.
Olvasd el a cikket.
Képtár (kattints a képre!)
![]() |
"Azért jó olvasni, mert ezáltal képesek vagyunk álmodni, új világokat megismerni, teremteni." Beszélgetés könyvekről, olvasásról Széles Tamással. |
2012. februárjának végén a Debrecen Televízió szerkesztőségében beszélgettünk könyvélményeiről és az olvasás szeretetéről Széles Tamással, a Debrecen Televízió ügyvezető igazgatójával.
Édesapja építészmérnöknek szánta, ám őt mindig is vonzotta a média világa. Vitray Tamást hallgatva gyakran eszébe jutott, milyen jó lenne sportriporternek lenni.
Kiváló íráskészsége már a kezdeti tanulmányai során is megmutatkozott, majd az egyetem elvégzése után tudta, hogy biztosan ezzel szeretne foglalkozni.
Arra a kérdésre, hogyan emlékszik vissza gyermekkori olvasmányaira, elmondta, akárcsak minden gyermek, ő is a mesékből ismerte meg a könyvek különleges világát. Ezért is tartotta nagyon fontosnak, hogy később - párjával - gyermekeinek régi magyar meséket olvasson, amelyek mind kulturálisan, mind a magyar nyelvet tekintve hasznossá válhatnak számukra.
Ahogy haladunk előre a beszélgetésben, felidéződnek a diákkori könyvélmények.
„ A Tenkes kapitányát körülbelül 18-szor olvastam, akárcsak az Egri csillagokat. De A három testőr is a nagy kedvenceim közé tartozott. Leginkább a történelmi jellegű könyvek iránt érdeklődöm mai napig is.” - mondta.
Van-e, volt-e olyan könyv, amely meghatározó szerepet töltött be az életében.
Nehéz erre a kérdésre válaszolni, - mondta. - Vannak olyan szerzők, mint például Örsi Ferenc, akinek a Tenkes kapitányán kívül nem nagyon találkoztam más művével, nem is nagyon közismert más műve. Vannak viszont olyan írók, akiknek több szenzációs művét is olvastam. Így került szóba Robert Merle, francia író, akinek könyveit már gimnáziumtól kezdve gyakran olvasta. „ Gimnazistaként többnyire a történelmi témájú könyveit vettem a kezembe. Ezt a történelem tanáromnak köszönhettem, hiszen ő hívta fel a figyelmemet többek között a Mesterségem a halál, valamint az Üvegfal mögött című műre is.”
Egy mondatban így fogalmazta meg, hogy miért kedveli annyira ezt a szerzőt: - Robert Merle az írói vénájának köszönhetően olvasmányosabbá, és egy kicsit populárisabbá tette Európa vagy a világ történelmének egy-egy szeletét. A brit és amerikai irodalom iránt való szeretete miatt kedvenc könyveként említette meg Jack Kerouac Úton című regényét, amely témájában és korszakában is nagyon közel áll hozzá. Mindez visszavezethető egyetemi tanulmányaira, ugyanis történelem-angol szakon végzett. Angol tanulmányai során az amerikai sávot választotta, így emelt óraszámban ismerkedhetett meg az amerikai civilizációval, illetve irodalommal.
Mennyire tartja megfelelőnek a gimnáziumok által meghatározott kötelező olvasmányokat?
Igazából nem tudom, hogy manapság mely könyvek a kötelező olvasmányok, de idősebb korára az ember mindenképp megtapasztalja, és rájön, hogy mennyire hasznát tudja venni ezeknek a műveknek. A legfontosabb szerintem, hogy ne nagy mennyiséget adjanak fel a diákoknak, hiszen többnyire az ijeszti el őket az olvasástól. Persze manapság ott a könyv „nagy ellenfele”, a film. Egy-egy jó mozi persze segíthet olyan élményeket szerezni, mint egy kiváló könyv. A fiaimon tapasztalom például, hogy a különböző történelmi jellegű filmadaptációknak milyen hatása van a gyerekekre. Sokszor ösztönzőleg hatnak rájuk ezek az alkotások. Természetesen ezeknek a filmeknek is csak akkor van értelmük, ha hűen mutatják be az adott kort, eseményt.
Összegezve: azok a kötelező olvasmányok, amelyeket nekem kellett olvasnom, mind az előrehaladásomat szolgálták az életben. – „ Azért jó olvasni, mert ezáltal képesek vagyunk álmodni, új világokat megismerni, teremteni. Szélesíti a látókörünket és izgalmasabbá varázsolhatja a mindennapjainkat.”
Ezzel a gondolattal ért véget a beszélgetésünk, amely során riportalanyomnak köszönhetően betekintést nyerhettem egy közismert médiaszemélyiség gondolataiba - olvasásról és könyvekről.
A riportot készítette Zámbó Gabriella 12. D osztályos tanuló.
Múltunk – 25 év távlatából
![]() |
Interjú Dr. Papp Tamásnéval, iskolánk volt könyvtárostanárával, aki 1987-2010 között formálta, alakította könyvtárunk arculatát. Készítették Czirinkó Rebeka és Nádró Veronika 10. D osztályos tanulók 2009. novemberében. |
1987-ben lett az iskolai könyvtár főállású könyvtárosa Dr. Papp Tamásné, aki elkezdte a szakszerű gyűjteményszervezést, a könyvtár átrendezését, a katalógus építését teljes munkaidőben.
Mivel a könyvtár évekig csak a tanítási idő egy részében, illetve a délutáni órákban volt nyitva, komoly feladatot jelentett, hogy a tanárok és diákok megszokják azt, hogy folyamatosan és rendszeresen használhatják a könyvtárat.
Könyvtárosaink voltak
- Balláné Rizák Emma
- Juhászné Belle Zsuzsa
- Lakatosné Pethő Ildikó
- Mészáros Adrienn
- Dr. Semseiné Szekeres Edit
- Tar Zsuzsanna
- Zelei Zsoltné
Hamarosan kezdtük a régi berendezést kinőni, újabb polcok kerültek be. Biztosítottuk a helyben olvasás lehetőségét is, asztalokat és kényelmes székeket helyeztünk el a könyvtár alig 55 m2-es helyiségében. Egyre nagyobb igény mutatkozott a nyitvatartási idő meghosszabbítására, ezért szükség volt a plusz munkaerőre is. Részfoglalkozású könyvtárosként (1997–2005) Peternainé Juhász Zsuzsa végezte a könyvtárosi munkát, aki 2005. február 1-jétől iskolai könyvtárunk második főállású könyvtárosa lett.
1996-ban a Soros Alapítvány pályázatán nyert a könyvtár egy számítógépet, szoftverekkel, CD-gyűjteménnyel és a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerrel a hozzá tartozó adatbázissal együtt. Az állomány számítógépes feldolgozása folyamatosan zajlik.
A könyvtár egy 16 férőhelyes olvasóhelyiséggel bővült, s ezáltal megnőtt a szabadpolcon elhelyezhető könyvek tárolási lehetősége. Sikerült két további olvasóhelyet kialakítani a szabadpolcos könyvtári részben is. Meghosszabbodott a nyitvatartási idő is.
A 2006/2007. tanévben az első emeleti fordulóban az informatika-könyvtár munkaközösség ötlete alapján és az Adyák Alapítvány támogatásával létrehoztuk az első „Nyitott internet-pontot”, ahol 4, majd a következő tanévben újabb 4 számítógépet tudtunk a diákok rendelkezésére bocsátani, ezzel segítve a szabad internethasználatot a nap bármely szakában.
A kölcsönzés 2011. szeptember 1. óta elektronikusan történik.
Oldalainkat 17 vendég és 0 tag böngészi