Olvass többet! tábor a mesébe illő gyimesi völgyben

Bükkloktól nem messze, fenséges fenyők, virágba borult rétek ölelésében van egy birtok, a Piposz tanya, ahol megismerhették az igazi csángó vendégszeretetet, s egymást az Olvass többet! határtalanul-magyarul verseny , illetve az Olvass többet! - Képzeld el/Más-képp! illusztrációs pályázat legeredményesebb olvasói, alkotói. Régi álom vált valóra ezen a nyáron! Nem csupán a verseny, hanem a tábor is nemzetközivé vált.
11 sikeres tábor után, a 12. Olvass többet! táborban (OT!T) a Debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum 5-12. évfolyamos diákjai vettek részt tanáraik társaságában.
Hogy mi volt a legjobb a táborban? Megmutatja a résztvevők válaszai alapján készült szófelhő. Olvasson bele a tábori naplóba, ha a részletekre is kíváncsi a kedves Olvasó! ❤
2022. június 28. - kedd
A kevésbé hosszú buszozás és a 12 órás vonatút után fáradtan, de kíváncsian vártuk mindannyian a tábor kezdetét. A csíkszeredai nagy találkozás és a frissítő kávézás után a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente volt a vendéglátónk, aki bemutatta könyvtárát, a féltve őrzött, több száz éves könyveket, s az iskola gyönyörű előadótermét is.
Innen Csíksomlyóra indultunk a kegytemplomba, hogy megsimíthassuk a “Babba Mária” lábát, aki a legenda szerint leghőbb vágyainkat teljesíti.
A mesébe illő tájakon át délután megérkeztünk a Gyimesekben lévő Piposz tanyára. A tábor megnyitása után Dixit kártyák és kedvenc könyvünk hőseinek segítségével ismerhettük meg jobban egymást. Majd - a tábori hagyományokhoz híven - négy csapatot alakítottunk.
A beugró feladatként kapott fotózás Olvasni bárhol lehet címmel folytatódott, s elkezdhettük az ötletelést arról is, mi legyen a tábor logója. Később egy hatalmas méta játék vette kezdetét, mely mindenkit eléggé lemerített ahhoz, hogy egy kis társasjátékozás után ne kelljen senkit sem elaltatni.
2022. június 29. - szerda
A viszonylag korai lefekvés ellenére eléggé fáradtan vágtunk neki a napnak. Ez viszont hamar elillant, amint megkaptuk első feladatainkat. Az első napon kialakított csapatok szerint először plakátot készítettünk a csángók szokásairól, hagyományairól, párválasztásról, kalibázásról, kalákázásról, majd egy székely és egy cívis totóban tesztelhettük tudásunkat, s találgathattuk mit jelent a könyű (könyv avagy könny?), az icsu (ügyetlen) vagy éppen a guruzsmás (varázslatos) kifejezés. Annyira belejöttünk a szavakkal való játékba, hogy már ilyen történeteket írtunk a nap végére: "Kedden reggel minden táborozó diák – 2 ricskó és 12 leány - elbúcsúzott a Mámijától, majd kezdetét vette a kaland. Rengeteg sirülő után, több ügyön átkelve, kedvenc könyünk és a lányszínű felhők társaságában megérkeztünk a guruzsmálók országának tűnő, sok félslukk magasságú fával tarkított völgybe, a Piposz tanyára. Nem buftiskodtunk, nem zohoráltunk, amikor az volt a feladatunk, hogy cívis és székely szavakat felhasználva írjunk tábori élményeinkről. Megalakultak a csapatok, a Hellyel lefelé, a Holt költők társasága, az Optimisták és a Harmónia. Csak annyit mondhatunk magunkról a sok élmény, a kalandpark, a túra, a métázás, társasozás, közös kirándulások után, hogy nem vagyunk icsuk, ha így tudunk írni:
- Te Mámi!Olvastad a temondát? Egy cívis guruzsmál.
- Zárd be a pampogódat! Miféle dedós dolog ez?
- Édesbátya mondta, hidd el!
- Hamarabb cirkálok a falra, minthogy ezt elhiggyem! Menj és stráfold fel inkább a zöldséget a vacsorához!"
A délután folyamán az igazán bátrak részt vehettek egy kalandparki kihíváson, ahol fák között egyensúlyozva teljesítették az akadályokat. Az első akadállyal elég sokan megszenvedtek, ám utána hatalmas élménnyé vált mindenki számára a tó fölött átívelő tirolin a lecsusszanás. Innen visszaérve folytatódtak a feladatok. Fekete Réka Ahol dombok szorításában él a magyar nyelv című írását kellett feldolgoznunk, amihez utána feladatokat kaptunk, s meghallgathattuk Imola néni könyvismertetőjét s gondolatait Domokos Pál Péter A moldvai magyarság című könyvéről, s a csángók szomorú történetéről.
Na de nem csak ilyen jellegű feladatokban volt részünk! Amíg mi a kalandparkban fától fáig küzdöttük magunkat, tanáraink se tétlenkedtek. Különböző feladatkártyákat, “kihívásokat” írtak nekünk, amiket a nap folyamán kellett végrehajtanunk. Akkora sikere volt ennek a játéknak, hogy másnapra már mi találtunk ki hasonló feladatokat, amiket tanáraink is örömmel hajtottak végre.
Este az előző napi méta játék helyszínén megtörtént a visszavágó. Előtte különböző sorversenyen ügyeskedhettünk. Bármilyen fáradtak is voltunk, ez nem akadályozott meg bennünket abban, hogy összeüljünk és beszélgessünk vagy társasozzunk kicsit. A Fedőnevek, az Igen?, az UNO hamar nagy kedvencünk lett.
2022. június 30. - csütörtök
A finom reggelit követően túrázhattunk a Gyimesekben. Bár az előző napi izomlázunk cseppet sem enyhült, érdeklődve vágtunk neki a 14 km-es útnak. Sok érdekességet hallhattunk Marikától, túravezetőnktől, a víztározóról, a motorfordítóról és annak működéséről, sőt még egy lövészárokban is jártunk, miközben eljutottunk a Tatros forrásáig.
Ez a túra viszont minden bizonnyal felejthetetlen élménnyé vált mindenki számára, ugyanis egy hatalmas vihar, éppen a hegy tetején kapott el minket. Szerintem ilyen hamar egy turistacsoport sem ért le az 1496 m magas Szellő-tetőről… Ahogy a tábor egyik legifjabb résztvevője fogalmazott: az amúgy mindennapi túra attól vált izgalmassá, hogy rongyosra áztunk.
Amint megszárítkoztunk és átmelegedtünk, egy kvíz vette kezdetét Erdélyről, a helyi hagyományokról földrajz, gasztronómia, híres emberek és népviseletek témakörben. Igazi versenyhangulatot teremtett ez a kis kvíz-party, majd könyvjelzőket készítettünk egymásnak.
Elérkezve a táborzáráshoz először minden csapat bemutatta a három nap alatt készült posztereket, fotókat, tábori logóterveket, naplókat majd egy közös felolvasás vette kezdetét. Mindannyian magunkkal hoztuk kedvenc könyveinket, s elmondtuk, miért szeretjük. Sok érdekes olvasmányra hívtuk fel egymás figyelmét.
Az ajándékkönyvek, emléklapok átadásával mindenkiben tudatosult, hogy ez már bizony a tábor vége. Pedig érkezésünkkor még olyan távolinak tűnt ez a nap. Voltak megható és vicces pillanatok is, amiket sosem felejtünk!
Az est zárásaként egy kis táncházi muzsika is megszólalt: az Ördög útja c. csángó népdal zenéjére megtanítottuk az új táborozókkal is a koreográfiát. Az utóbbi pár évben ezt a táncot minden Olvass többet! táborban eljártuk, Túristvándiban, Balmazújvároson és a Hortobágyon is. Mintha éreztük volna, hogy egyszer hazakerül ez a tánc…..
2022. július 1. - péntek
A tábori programban kétszer szerepelt a táborzárás, nem ok nélkül. Kérésünkre a Piposz tanya tulajdonosa, István elénekelte nekünk a Tatros partján… kezdetű csángó népdalt, amit túránk során már hallhattunk Marika gyönyörű előadásában. István mesélt nekünk a családjáról, a csángók történetéről, arról, miért is olyan szomorúak a népdalaik…
Ekkor értettük meg - ki-ki a maga módján - mit is jelent Szabó Dezső gondolata: “Minden magyar felelős minden magyarért.”
Miután elbúcsúztunk szállásadóinktól, a három sepsiszentgyörgyi táborozótól és Anikó nénitől, kezdetét vette táborunk kirándulós napja. Szépvízen meglátogattuk a Székely Határőr Emlékközpontot, majd Székelyudvarhelyre vezetett az utunk. Még ebédeltünk egy utolsót közösen, majd végigjártuk a Mini Erdélyt Szejkén. A hirtelen jött kiadós zápor sem akadályozhatott meg bennünket abban, hogy végignézzük a gyönyörű maketteket. Zete és Rika kalandjaiba is bepillanthattunk: a Székeyföldi Legendárium stúdiójában készült kisfilmek, a Mesefa és a Babba Mária után még jó lett volna a többi történetet is megnézni, de sajnos indulnunk kellett. Az utolsó egy órányi szabadidőnkben beszélgettünk és élveztük azt a kis időt, amit még együtt tölthettünk Székelyudvarhelyen. Csíkszeredába érve a debreceni és a kovásznai csapat is elbúcsúzott egymástól, s kezdetét vette egy újabb, kalandos utazás.
Köszönetnyilvánítás:
Hatalmas köszönettel tartozunk tanárainknak, akik nélkül ez a tábor nem valósulhatott volna meg: Molnár Júlia és Dragomér Imola tanárnőknek, Varga Emese iskolai könyvtárosnak, Peternainé Juhász Zsuzsa és Dr. Kovács Anikó tanárnőknek.
Hálásan köszönjük támogatóinknak, Kovászna Megye Tanácsának és a Pro Csoma Sándor Egyesületnek , hogy lehetővé tették az első erdélyi nemzetközi tábor megvalósulását.
Köszönettel tartozunk Borbé Levente könyvtárosnak, amiért bemutatta nekünk a Márton Áron Főgimnáziumot, s mert velünk volt a hazautazásunk estéjén is, míg a debreceni csapat fel nem szállt a Corona Expresszre.
Köszönet a Piposz tanyának és főleg Demeter Marikának, amiért annyi mindenben segített nekünk (lényegében mindenben IS!), köszönet mesterszakácsunknak, Bettinek, az isteni ételekért, a gyimesi ízekért.
Mindannyian számtalan új baráttal, tapasztalattal és élménnyel gazdagodtunk. Feledhetetlen az érzés, hogy olyanok vettek körül bennünket, akik szeretik a könyveket, szeretnek olvasni.
Reméljük, minél többen újra találkozunk a következő Olvass többet! táborban ITT vagy OT!T. ❤
 

 

 

Oldalainkat 41 vendég és 0 tag böngészi